Atanasz Szlavov

A nagy szelíd állatok

Mily szelídek a nagy szelíd állatok –
Levelet esznek, hancúroznak a paleozoikus vizekben,
mellső mancsukkal lehúzzák a platániombokat, hogy
alacsonyabban legyenek, s hagyják, rugózzanak csak vissza
és lehemperednek a napon (vagy az árnyékba) – ahogy nekik tetszik
és zengőn nagyokat finganak a fűben
és kemencenagy szájukkal csámcsognak, majszolnak
és alszanak vagy sétálnak a tejes nitrogén ég alatt,
de nem látják, mert mit nézzenek rajta
és tapodják a löszöket és nyomokat hagynak,
a paleontológusok meg kúszva kutatják, felfedezik
és bizonyítják és bebizonyítják és bizonyítanak akár harkályok
és kitúrják akkor a köbcsontokat, amelyeken
se ízületi, se reumatikus fájdalomnak semmi nyoma
és üvegekbe teszik őket, hogy nézhetők legyenek
és nézik őket és föl nem foghatják, hogyan
hogy ekkora nagyok és vegetáriánusok,
hogy nem oroszlánok, hogy nem sasok, hogy nem trombitálnak.
Nevetséges.

Nem vegetáriánusok valóban, de képzeljék el a
dinoszauruszokat vagy a többi afféle atlantoszaurusz fajtát
miután felfalnak két-három eukaliptuszt és alszanak rá nagyot,
ahogy kelnek föl az árnyékban, hogy megropogtassák csontjaikat,
mekkora lesz a gyönyörűségük
és a gyönyörűségtől mint olyantól
és az intellektuális gyönyörűségtől majd ahogy
az olyan állat fölényével, mely erőlködés nélkül mi több
betemethetik és szemük se rebben mi több
összes gyönyörűségével a legnagyobb paleontológust mi több
elektron-mikroszkópjával, parkerével, jegyzeteivel mi több
Felséges.

És akkor az, ha akar, csudálkozzék kedvére
és fundálja csak ki, miként csűri-csavarja a sok
„Igen, csakhogy, no jó, azonban…”-jával,
írjon csak, ha akar, derék cikket zengzetes gondolatfényekkel
ha ki tudja bányászni parkerét
a szelíd nagy állat pedig ballag odébb majd
és mélyeket lélegzik ki és be
és lehúzza a platánlombokat, ha úgy akarja
vagy ha nem, nem
és lefekszik a fehér nitrogén ég alá
és elalszik nyitott nemlátó szemekkel
boldogan
hogy nem tud örülni.

Szondi György fordítása

Atanasz Szlavov (1930) a művészetek s a humán tudományok számos területén játszott fontos szerepet hazájában. 1976-ban elhagyta Bulgáriát. 1990 után visszatért Szlivenbe, szülővárosába. Angolul és bolgárul írja elméleti munkáit, prózai és verseskönyveit.