Nagy Zopán

Haikuk

„Fény-képek”

A tervezett Fény-
kép megelő(lege)zi
önnön hibáit.

Sötétkamrában
sercegő bogár. – Milyen
nap- és évszak van?

A tér: hasonlat.
Horizont(ok) hiánya
egy alagútban.

A hibákon túl
egy elfe(le)dhetetlen
előzmény lebeg.

Idő-láb botlik,
majd fényes képbe lép be.
– Minden káprázat?

Az idő: álom.
Egy ismeretlen Való
szép kacsintása.

Önnön fényeink:
a Nap és a Hold násza
lüktetésünkben.

„Haiku-levelek”

                B.

Megtisztel, ha nem
hív meg kötelezően
az akasztásra.

                B.

Nem bátorkodom
szerénytelennek lenni.
Ezt elhalasztom.

                B.

Örömmel hallom,
hogy nem kötelez tovább.
Majd meghálálom.

                B.

Álmom valósul.
Pompás harag-kirimre
várom adósul.

                A.

Ön-akasztásom
egyedi alkalmából:
mereven várom.

                A.

Át-értékülök.
Az akasztás elmarad.
Tovább évülök.

                A.

Élő halálom
merev kötelesség – és
Önben egy álom.

                A.

Megtisztel. – Bátran
hívulok kínságára.
Régóta vártam.