Szőke György

…nyugalmat nem nyert, csak papot…

Milyen vallású is volt József Attila?

    Vannak költők, akiknél a vallás, a hit lényeges szerepet játszik. Ady Endrének a maga „Hiszek hitetlenül Istenben” deklarálása igen nehezen lenne interpretálható otthonról hozott, zsoltáros református vallása figyelmen kívül hagyásával. Babitsé nem kevésbé élete vége felé egyre bővülő katolicizmusa tudomásul vétele nélkül. Ugyanakkor tulajdoníthatunk-e jelentőséget annak, hogy Petőfi evangélikus volt? Ahogy Kosztolányinál sem érzékelhető különösképpen katolikus vallása.
    József Attila hitbéli dualizmusában (Én Istent nem hiszek, s ha van, ne kínlódjon velem) sincs komolyabb jelentősége vallási hovatartozásának. Paradox módon élete során igen sok vallással ismerkedhetett meg. Kiskorában, mint erről nővére, József Jolán ír, eljárt a Kálvin téri református vasárnapi iskolába nővére szerint csak azért, mert ő (a lányok az anyát követve reformátusok voltak) magával vitte: miként mindjárt kiderül, hátha nem is csak ezért... Görögkeleti hittanra egy derék pópához járt, aki nem untatta egyedüli tanítványát hitbéli dogmákkal: ehelyett megtanította sakkozni. Ezért (is) írja egyik versében, hogy „a görögkeleti vallásban nyugalmat nem nyert, csak papot”.
    A zsidó hittel is megismerkedhetett: részben gyámja, Makai Ödön révén (aki különben nem volt vallásos: vallásos családja viszont megszakított vele minden kapcsolatot, miután kiderült, hogy nem zsidó, ráadásul nem is eléggé előkelő, nem polgári lányt vesz feleségül), részben pedig azért, mert támogatói – a Hatvany család – egy zsidó diákoknak szánt párizsi ösztöndíjat is kijártak számára. Még ezt megelőzően Makai Ödön Giesswein Sándor katolikus pápai prelátushoz fordult József Attila továbbtanulását elősegítendő. A humánus és szociális kérdések iránt fogékony prelátus meglepve tapasztalta találkozásuk során, hogy milyen jó képességű a gyerek: el is intézte, hogy a szaléziánus rend nyergesújfalusi iskolájába kerüljön, azzal, hogy majd a katolikus hitre való áttérésre is sort kerítenek. Erre azonban nem került sor, mert pár hét múlva József Attila otthagyta a szaléziánusokat.
    Eddig talán csak az evangélikus egyházat nem említettük: most az következik. Az 1930-as években az evangélikus egyház pályázatot írt ki az evangélikusok legismertebb, Luther Márton által szerzett koráljának, gyülekezeti énekének újbóli lefordítására. József Attila is elküldte a maga fordítását, melyet – a pályázat előírása szerint – magyarázó kommentárokat is ellátott. A fordítás majdnem minden József Attila-kötetben megtalálható, és bekerült a (ma is használt) Evangélikus Énekeskönyvbe is. A pályázat eredményhirdetése során viszont meg sem említették. Évtizedek múlva derült ki, véletlenül, hogy miért. Koren Emil esperes az evangélikus levéltárban a pályázat anyagai között egy fel nem bontott borítékot talált, benne József Attila pályázatával.
    S végül komoly teológiai vitákat folytatott utolsó éveiben közeli barátjával, a mélyen hívő katolikus Barta Istvánnal. Többek között – és nem utolsósorban – a bűn fogalmáról, ami ekkor írt verseiben is helyet kapott.
    Említettük, hogy külön jelentősége nincs József Attila vallási hovatartozásának. Ő maga – verseiben is, mint láthattuk, és okmányaiban is – a görögkeleti vallást jelölte meg. S most jön a meglepetés. A budapesti görögkeleti anyakönyvekben nem találtak József Attila keresztelésére vonatkozó bejegyzést, adatot. Kenessey Béla nyugdíjas kiadói szerkesztő hívta fel figyelmemet az 1988-ban a Reformátusok lapjában megjelent, Sasvári László orvostörténész írására. A lap eléggé eldugott helyen közölte egyáltalán nem érdektelen sorait. Sasvári behatóan foglalkozott a magyarországi görögkeleti (keleti ortodox) egyházközségek tevékenységével, főként szegény- és beteggondozásukkal. Így jutott hozzá az egyház valamennyi budapesti anyakönyvéhez. Ott azonban semmi József Attilára, keresztelésére vonatkozó adatot, beírást nem talált. Ezek után kereste fel a budapesti Kálvin téri református egyházközséget, ahol is rábukkant József Attila keresztelési adataira. Én magam Benedeczki Attila, a Kálvin téri református egyházközség lelkipásztora szíves segítségével jutottam hozzá e dokumentum hiteles másolatához.
    Miszerint a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség XV keresztelési anyakönyvében szerepelnek az 1905. április 11-én született, majd 1905. április 24-én megkeresztelt József Attila adatai.
    Az anyakönyvi bejegyzésben édesapja adatai: József Áron görögkeleti vallású szappanossegéd, míg édesanyja, Pőcze Borbála református vallású. A szülők lakhelye is egyezik a ma emléktáblával és kis múzeummal ellátott házzal: IX. kerület, Gát u. 3. A keresztapa Kiss Kálmán volt (feleségét keresztmamaként tartották számon a József családban, a gyerekek gyakran időztek Kiss Kálmánéknál), keresztanyja pedig Hoffmann Adél. A keresztelő lelkész Hagymásy Gyula vallástanár.
    S most következnek a csak részben megválaszolható kérdések, illetve adatok. Születési anyakönyvi kivonatában, melyet 1905. április 14-én állítottak ki, vallásaként a görögkeleti van feltüntetve. (Rá nyolc napra reformátusnak keresztelik…) Elemi iskolai bizonyítványaiban Öcsödön, ahol nevelőszülei íratták be az ottani elemi iskolába, vallásaként a református van feltüntetve. A budapesti Ipar utcai elemi iskola bizonyítványában ugyancsak a református vallás szerepel. A polgári iskola (10–14 éves korig tanultak ebben – a gimnáziumoknál alacsonyabb rangú – iskolatípusban) bizonyítványaiban viszont már a görögkeleti vallás szerepel. S ez már a továbbiakban sem változik: József Attila adatai bemondása, feltüntetése során mindig is a görögkeletit nevezte meg vallásaként. 1937-ben (élete utolsó évében) Curriculum Vitaejében (önéletrajzában) is görögkeleti vallásúnak tünteti fel magát.
    Nem tudni, miért is nem volt görögkeleti keresztelő, s miért is volt református. Talán az anya vitte el fiát a Kálvin térre? Miért nem vitte el édesapja a görögkeleti egyházközségbe? Miért tüntetik fel elemista korában reformátusnak? Öcsödön ugyan lehet, hogy a görögkeleti ismeretlen fogalom volt, s ezért tüntették fel ott lévő Etus nővére nyomában őt is reformátusnak? No de a budapesti elemi iskolában, 1916-ban, vagyis 11 éves korában is még a református vallást tüntették fel bizonyítványában, s csak ezt követően tértek át – immár véglegesen – a görögkeleti vallás hivatalos és nem hivatalos használatára. Lehet, hogy a Kálvin téri református vasárnapi iskolába nemcsak nővére miatt járt József Attila? S végül: lehet, hogy nemcsak azért temette el őt református pap, mivel görögkeleti pópát Balatonszárszón nemigen találtak?
    Különösebb jelentősége – miként már említettük – József Attila vallási hovatartozásának nem volt. A maga Istenével vívódott: „Én Istent nem hiszem, s ha van, ne kínlódjon velem…”