Gyakran feltett kérdések

a bálnavadászatról és a bálnák védelméről

    Milyen állat a bálna? A bálnák tengeri emlősök – melegvérű, elevenszülő állatok, a cetfélék családjába tartoznak. Körülbelül nyolcvan cetféle él a Földön, ide tartozik a bálnák és a delfinek családja is.
    Mi a bálnavadászat? Az ember a bálnák egyetlen ragadozója. Napjainkban három célból vadásznak bálnára: kereskedelmi, tudományos és a bennszülött népek tradicionális életmódjának fenntartása céljából. Bálnára először a IX. században vadásztak, Spanyolország partjainál. A kereskedelmi célú vadászat a késő XIX. században kezdődött, és az első ipari méretű feldolgozóhajó 1925-ben állt szolgálatba.
    Ellenőrzik-e a bálnavadászatot? A bálnavadászatot ellenőrizni hivatott ENSZ felhatalmazású szervezet a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC). A tanács rendelkezései szerint 1986 óta tilos kereskedelmi célból bálnára vadászni. Amióta a tilalom életbe lépett, közel 25 ezer bálnát öltek meg. Norvégia ugyanis annak idején hivatalos tiltakozást adott be a moratórium ellen, és tovább folytatta kereskedelmi célú vadászati tevékenységét. Izland és Japán úgynevezett tudományos kutatási célból, míg Oroszország, az Egyesült Államok, Grönland és Saint Vincent szigetének őslakosai tradicionális önfenntartás céljából vadászik. Emellett a dán fennhatóság alá tartozó Feröer-szigetek lakosai bálnára vadásznak, de Dánia szerint ez a terület nem tartozik az ENSZ-egyezmény alá. Végül, Kanada és még néhány ország, amely nem tagja az ENSZ-egyezménynek, szintén folytat vadászati tevékenységet. Japán és Norvégia többször kifejezte már szándékát a bálnatermékek nemzetközi kereskedelmének és az e célból történő vadászatnak a visszaállítására.
    Emellett évente több tízezer delfinféle esik áldozatul az embernek világszerte, amelyek vadászata nem tartozik a tanács hatáskörébe kistestűekről lévén szó.
    Szükség van-e a tudományos célú bálnavadászatra? Nincs, mert nincs olyan érvényes kutatási eredmény, amely ezekből a kutatási programokból ered. A tanács folyamatosan kritizálja és tudományos értelemben szükségtelennek nyilvánítja ezeket a programokat. A tudományos célú vadászat valódi, ki nem mondott célja a kereskedelmi forgalmazás, mert a bálnahús minden esetben a piacra kerül.
    Hány bálnát öltek meg az elmúlt század során? Kétmillió bálna esett az emberi tevékenység áldozatául a XX. században.
    Milyen módszerekkel ölik meg a bálnákat? A leggyakoribb módszer a robbanófejes szigony, amelyet arra terveztek, hogy az állat testében robbanjon fel. A töltet egy hatalmas, kb. 20 cm átmérőjű sebet ejt a bálna testén, amely megháromszorozódik, amikor a szigony végei belefúródnak az állat húsába. A robbanás ereje ellenére igen gyakori másodlagos vadászati eszközként a lőfegyver használata, ha az állat nem pusztul el azonnal.
    Milyen nehéz egy bálnát megölni? A folyamatosan mozgó környezet, amelyben a bálnák élnek, illetve az állatok hatalmas testmérete és tömege szinte lehetetlenné teszi a humánus, azonnali leölést. Az azonnali és visszafordíthatatlan eszméletvesztéshez az állat agyához minél közelebb kell találatot mérni, amely egy tenger alatti élőlény esetében igen nagy kihívás. A fentiek alapján érthető, hogy a hivatalos adatok szerint a japánok által elfogott állatok több mint hatvan százalékánál, a norvégok által elfogottak esetében minden ötödik bálnánál a halál beálltáig a találattól számítva több mint tíz másodperc telt el.
    Milyen sokáig tarthat egy bálna haláltusája? Az átlag időtartam két-három perc, de némelyeknél akár egy órán át is eltarthat. Az azonnali halál beálltát praktikusan az első találattól számított tíz másodpercen belül mérik.
    Hogy lehet megállapítani, hogy egy bálna elpusztult-e? A bálnák, alkalmazkodva a tenger alatti életformához, képesek arra, hogy anyagcseréjüket és vérkeringésüket a nem létfontosságú szervekben minimumra csökkentsék. Ez a tulajdonságuk igen megnehezíti a halál beálltának megállapítását. A Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsban (IWC) a halál beálltának megállapítására jelenleg alkalmazott kritériumok alkalmatlanok és elégtelenek. Nagyon valószínű, hogy igen sok bálna még életben van, amikor a hajóra vontatják.
    Mi történik a bálna húsával? A vadászati tevékenységből származó bálnahúst emberi fogyasztásra használják fel, függetlenül attól, hogy milyen célból vadászták le az állatot. Ebből adódóan jogos párhuzamba állítani az emberi fogyasztásra szánt szárazföldi állatoknál alkalmazott leölési módszerek és a bálnavadászat hatékonyságát. Az ilyen összehasonlítások hamar kimutatják, hogy a bálnavadászat esetén a bizonytalan körülmények, illetve az állat biológiai felépítése és életmódja miatt hosszúra nyúló üldözés és haláltusa komoly állatjólléti problémák meglétére utal.
    Mi az az IWC? Az IWC a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács angol nevének rövidítése. Ez az a szervezet, amely felelős a Föld bálnaállományának megőrzéséért és a vadászati tevékenységek nemzetközi szabályozásáért. 1946-ban jött létre, és több mint hatvan tagországot számlál.
    Mi az a Whalewatch? A Whalewatch a bálnavadászat-ellenes nemzetközi koalíció elnevezése, amelyet az Állatvédő Világszövetség (WSPA) hívott életre és koordinál. A koalíció több mint száznegyven tagszervezetet számlál ötvenhét országból, és azért harcol, hogy a bálnavadászattal kapcsolatos nemzetközi vita ne csak számokról és fajvédelemről szóljon, hanem a vadászott állatok szenvedéséről is.
    Mi a Whalewatch-koalíció álláspontja a bálnavadászattal kapcsolatban? A Whalewatch tagszervezeteinek közös álláspontja szerint a kereskedelmi célú bálnavadászat teljesen elítélendő annak elkerülhetetlen kegyetlensége és felesleges volta miatt. A koalíció nem támogatja a bálnák fenntartható felhasználásának elméletét sem.
    Mit követel a Whalewatch az IWC-től? A Whalewatch azt várja el a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácstól, hogy megerősítse és fenntartsa a kereskedelmi célú vadászat nemzetközi tilalmát, illetve orvosolja a vadászati tevékenységekkel járó súlyos állatvédelmi problémákat.
    Milyen más veszedelmek leselkednek a bálnákra? A környezetszennyezés, az ipari halászhálókban való fennakadás, a klímaváltozás, a tengerek globális túlhalászása, hajókkal történő ütközés, élőhelypusztulás.

Fauna Egyesület