Napkút Kiadó - Napút Online kulturális folyóirat

Lektori vélemény

József Attila: Bölcső nélkül és sír nélkül
Magyarról bolgárra fordította: Nino Nikolov

    Dicsérni kell Nino Nikolov vállalkozását: külföldön még ilyen mennyiségben József Attila verseit egyetlen költő sem fordította. Az orosz, a francia és az első olasz antológiák József Attila verseiből, mind kollektív munkák. Ezt azért említem, mert József Attila verseit nehéz fordítani, különösen azoknak nehéz, akik nem ismerik a magyar nyelvet, s így betű szerinti nyersfordításokra vannak utalva. De egyébként is nehéz József Attila verseit külföldi nyelvekre átültetni. Az ő költészete a huszadik századi modern irányzatok eredményeinek egyesítése a magyar költészet hagyományaival, sőt, verseiben fellelhetők az ősköltészetek nyomai is: a Kalevaláé, a finnugor ősköltészeté – ugyanakkor a középkori himnuszok hangjai és Villon oppozíciós bátorsága. Dalocskáiban Mozart zenéjének finomsága. Intellektusában a modern tudományok eredményei, valamint a materialista világszemlélet.
    Nino Nikolov több mint kétezer sort válogatott és fordított le József Attila költészetéből. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy tükrözze a költő fent említett vonásait.
    A fordító általában ragaszkodott az eredeti versformákhoz, a ritmusokhoz, rímképletekhez – az eltérések minimálisak.
    A versek gondolati tartalmát is általában tükrözik a fordítások. De a gazdag költői tartalmak nem egy esetben egyszerűsítve vagy vulgarizálva jelentkeznek bolgárul. Ennek egyik okát abban látom, hogy azok a modern költői módszerek, melyekkel József Attila verseket írt, szerény véleményem szerint, a bolgár költészetben nincsenek kifejlődve. A fordító, még ha tehetséges is, nehezen birkózik meg József Attila verseivel. Mert ezeket az új módszereket (szürrealista, pszichológiai és intellektuális, nem utolsósorban marxista filozófiai) néki kellene megteremtenie a fordításokban. A másik ok: a fordító ragaszkodott a szigorú versforma megtartásához, és ezért a költői tartalom nem talált helyet magának. Példának megemlítem a Munkások című verset. Ajánlatom az, hogy ilyen esetben egy-két szótaggal hosszabbítsa meg a fordító a sorokat, hogy a jellegzetes József Attila-i metaforák ne szenvedjenek csorbát. Ajánlom, hogy ilyen értelemben dolgozzon még a következő verseken: Egy költőre, Áradat, Lebukott, Munkások, A város peremén, Mondd, mit érlel, A hetedik, Holt vidék, Kései sirató, Nagyon fáj című verseken. Sikeres fordításoknak tartom a következőket: Tiszta szívvel, Bánat, Háló, Reménytelenül, Mama, Judit, Levegőt, Kirakják a fát, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica.
    A bolgár nyelv nem anyanyelvem, ezért tartózkodom attól, hogy bírálatot adjak a fordítások nyelvi, hangzásbeli minőségéről.
    A pontatlanságok megjelölésére megjegyzéseimet mellékelem. Néhány észrevételem nem szerepel a listán, de ezeket is megtárgyaltam a fordítóval.

Budapest, 1965. június 10.

Nagy László

Medáliák

IV. 2. strófa: „Cselédlány könnye a kovászba hull”
(A cselédlány könnye a tésztába hull, amikor dagaszt)

V. l. strófa 3. sor: „Hej bársony gyász, a tejen tűnj elő”
(Gyászolj engem tej bársonyos gyásszal)
Nincs szó tejfölről.

VI. l. strófa 4. sor: „S a sírók sóhajtotta fellegek”
(akik sírnak, felleget sóhajtanak)
Nem sírhalmokról, hanem síró emberekről van szó.

VII. 2. strófa 3–4.sor: „Végig csattognak tengerek lován,
a lépcsőházak villogó fokán”
(Csattogva ömlenek a lépcsőházakon,
a lépcső a tengerek lova)
Nincs szó tengeri csikóról (ez egy halfajta).

IX. l. strófa 3. sor: „Nincs gépfegyverem…”

     2. strófa 3–4. sor: „Hogy széles ajkam lázban rezgve ing,
s fecskék etetnek bogárral megint”
(Széles ajkam csupa láz, és remeg,
fecskék etetnek bogárral újra)
Nem dongóval, inkább léggyel

XI. 2. strófa 3. sor: „Csámpás sityak a fejükben”
(Ferde, gyűrött kucsma van a fejükön)
Nincs szó újságpapír kalapról.

Tiszazug

1. strófa 3–4. sor: „Szalad a puli pillanat,
fagyon koppantja körmeit”
(Szaladnak a pillanatok, mint a pulikutyák,
kopog a körmük a jégen)

6. strófa 14. sor: „Mit ér a vén, a kanalat
elejti, csöppent, etetik,
s ha ő etet, a malacok
habos vödröstül fellökik”
(Mit ér a vénember? a kanalat
elejti a keze, úgy kell megetetni,
s ha ő akar etetni: a malacok
vödröstül fellökik)

Végül

4. sor: „Pincéből tódult ragyogásom” (nincs szó kocsmáról)

7. sor: „Ruhát kaptam és könyvet adtam
a parasztnak és a munkásnak”
(Viselt ruhát kaptam, és a könyvet eljuttattam a
paraszthoz és a munkáshoz)

23–24. sor: „S tudtam, ki üres kézzel tér meg,
baltát, kapát meg köveket hoz”
(Akinek nincs munkája, nincs keresete,
baltát, kapát hoz, utcaköveket tép föl)

Bevezető

5–6. sor: „Kinek versért a halál
öles kondérban főz babot”
(Kinek verséért a halál
óriás kazánban főz babot)

Dúdoló

3. strófa: „Mért görbül kicsikém a szád?
Új inget gondolok reád”
(Mért ferdül el gyermekem a szád, / miért sírsz /
új inget csak képzelni tudok rád / Megvásárolni nem tudom)
Nincs szó szemfödélről.

Ó, szív, nyugodj!

3. strófa, 4. sor: „Csak hulló hajam repes vállamon”

4. strófa, 2. sor: „Szerelem szólal, incseleg felém”
(Szerelem beszél, csalogat engem)
Nincs szó hajnali madarakról.

Zuzmara

4.strófa: „Gyémántos, hűs heringen élek”
(Gyémántosan ragyogó, hideg heringet eszem)

Favágó

2. strófa 5. sor: „Tövit töröm s a gallya jut”
(A fa tövét vágom fejszével, de csak a gallya az enyém /
tüzelni vele)

Egy költőre

l. strófa 1–2. sor: „Sakált kiált, hollót hörög,
ki jól dalolni restel”
(Aki lusta, hogy a szavak jelentéseit megtanulja, a nüanszokat tudja: annak a versében a sakál kiált, nem pedig ordít, annak a versében a holló hörög, nem pedig károg)

4. strófa 5–6. sor: „Míg sorsunk rongy, és alant szárnyal
tapogatódzó ökörnyállal”
(Míg a sorsunk olyan, mint a rongy, és alacsonyan vergődik a mezőkön az őszi pókfonállal)
A nép a pókfonalat ökörnyálnak nevezi. Nincs szó bivalyról.

5. strófa l. sor: „Kóró a lelke”
(Száraz gaz a lelke)
A kóró nem karó!

6. strófa 5–6. sor: „Künn azért zug nemes viharja,
mert bent a hasikát csikarja”
(Kint azért tart fenséges beszédeket,
mert belül hascsikarása van, görcs van a hasában a félelemtől)
Nincs szó gyomor-szelekről, durrogatásról, fingról.

Nyár

2. strófa 3. sor: „A mérges rózsa meghajol”
(A haragos-piros rózsa meghajol)
Nincs szó mérgező rózsáról, mint mérgező gombáról.

Egeres

A cím nem rágcsálókat jelent, hanem olyan részét a mezőnek, ahol nem szántanak-vetnek, ott csak egerek, ürgék, hörcsögök laknak, tehát haszontalan, harasztos része ez a földnek.

Bánat

2. strófa 3. sor: „Farkas leszek, azt bánom”
(Farkas leszek, azért vagyok szomorú)

4. strófa 3–4. sor: „sötét eperlevelek
hullanak a vállamra”
(Fekete eperlevelek hullanak rám)
A fordításban fontos a fekete szó, mert a vers fájdalmas, a költő magát gyászolja benne.

Anyám

6. strófa 4. sor: „a postás olyankor köszönt neki”
(A postás csak akkor üdvözölte, amikor tiszta köténye volt)

Lebukott (Politzatvornici)

3. strófa 3. sor: „Küldjetek szappant, lóhúst”

4. strófa l. sor: „Küzdtünk híven a forradalomért”
(hűek voltunk a harcban)

Eső

3. strófa 5–6. sor: „Ősz anyó kerek tükröt vágott,
mit láttok benne proletárok?”
(Az ősz mint öregasszony az esőtócsát mint kerek
tükröt mutatja nektek)
Nincs szó összetört tükörről.

Mondd, mit érlel (kakvo da csáka…)

7. strófa 2. sor: „ki költő, fél és így dalol”
(a költő, aki általában fél)
Tehát nem a harctól fél.

7. strófa 7–8. sor: „s élete, ha van élte még egy,
a proletár utókoré?”
(A költő, aki csak a proletariátus jövőjében élhet újra)
Nincs szó arról, hogy úgy hal meg, mint a proletariátus adósa.

Medvetánc

3. strófa 3–4. sor: „Kéne ott a derekam,
ahol kilenc gyerek van”
(Erős derekamra ott lenne szükség,
ahol kilenc gyerek van)
A medve erős keresztcsontjáról van szó.

4. strófa 1–2. sor: „Azért járom ilyen lassan,
aki festő, pingálhasson”
(Azért táncolok ilyen lassan,
hogy a festő lefesthessen)
Ha gyorsan táncolna a medve, a festő nem tudná lerajzolni.

A kanász

1. strófa 1–2. sor: „Az én falkám olyan falka,
ondolálva van a farka”
Nincs szó arról, hogy a disznóknak le kell vágni a farkát, – elvérezne a fordítás is.

Külvárosi éj

5. strófa tartalma: A szövőgyárban a szövőnők, akik félálomban dolgoznak, a hold sugarait szövik meg, tehát a saját álmaikat, ábrándjaikat (mecsti).

6. strófa: „A bogárhátú dinamók
hűvösen fénylenek”
(A dinamóknak olyan a háta, mint a nagy bogaraknak, amelyeknek zománcosan kemény a szárnyuk, potrohuk.)

10. strófa: „Szalmazsákok, mint tutajok
úsznak némán az éjjel árján”
(úsznak az éj áradatában /porog/)

11. strófa 3–4. sor: „piros kisdedet álmodik
a vasöntő az ércformába”
(asszociáció a gyermek Jézussal, aki jászol-bölcsőben fekszik – a piros gyermek utalás a proletariátus megváltására, fölszabadulására)
Nincs szó játékbabákról, hanem piros olvasztott vasról, melyet formába öntenek.

Holt vidék

6. strófa 3–4–5. sor: „hátha betéved egy malac
s kukoricatábla szalad
csövestül”
(Talán az ólba bemegy egy malac, s vele kukoricacsövek is mennek, mert a szegény embernek nem termett kukoricája.)

Reménytelenül

6. strófa 3–4. sor: „Fáj a szívem, a szó kihűl.
Dehát kinek is szólanék”
(Nincs aki énvelem érez, aki megért engem – mintha idegen pusztaságnak beszélnék)

Téli éjszaka

10. sor: „szép embertelenség”
(szép a táj, de embertelen, sehol nem látni embert)
Nincs szó istentelenségről.

4. strófa 8–9. sor: „Már felszáll az éj, mint kéményből a füst,
szikrázó csillagaival”
(Az éj olyan, mintha a gyárkéményből a füst az egész eget beterítette volna – a csillagok mintha a kémény szikrái lennének.)

A város peremén

5. strófa l. sor: „Papok, katonák, polgárok után”
(A költő a társadalmi rendszerekre gondol)

Elégia

3. strófa 2. sor: „szikárló tűzfalak”
(puszta és kemény falak)
Nincs szó színházi vasfüggönyről, mely a színpadot védi.

Óda

II. 1. strófa 3. sor: „cseleit szövő fondor magány”
(szívemben a ravasz magány hálót sző)
Nincs szó aljasságról (podloszt).

III. 2. strófa 3–4. „Elmémbe mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak”
(Eszembe, mint a fémlapba a savak a rajzot, úgy
marattalak bele ösztöneimmel)

Bérmunkás-ballada

3. strófa 2. sor: „csinálunk kocsit, hozzá pályát”
(gyártunk vasúti kocsikat, vagonokat, és alájuk vasból utat, vagyis síneket)

Falu

3. strófa 1–2–3. sor: „Akácocskát babrál a homály,
a fa telt, kicsi keble
beléreszket…”
(A kis akácfa olyan, mint a lány, játszik vele a homály, és a fa megreszket, mintha fiú nyúlna a lány melléhez)

7. strófa 3–4. sor: „Smaragd Buddha-szobrok harmatos
gyepben a békák”
(A zöld békák úgy ülnek a harmatos füvön, mint a smaragdból faragott Buddha-szobrok)

Kései sirató

5. strófa 5. sor: „cigány vagy!”
Nem azt jelenti, hogy cigányasszony vagy, hanem azt, hogy ravasz vagy.

Aki szeretni gyáva vagy

4. strófa 7. sor: „Egykor egy sejt a tengerben kikelt”
Emberi sejtről van szó, nem pedig sejtelemről. (predcsusztvie)

Nagyon fáj

4. strófa 3. sor: „míg el nem fehérül a száj is”
(addig csókol, míg nem lesz fehér a száj)

6. strófa tartalma: A férfi hontalan és idétlen, meggörbül és arca eltorzul, mint a vadállaté, amikor az a szükségét végzi.
Nincs szó állatról, amely tőgyet keres.

25. strófa 3. sor tart.: ahol laktok: a lakás, a kert és a táj – ezek mind
égjenek. Nincs szó arról, hogy gyújtsátok föl a házakat és a kerteket.

26. strófa 2. sor tart.: ha elalszik a hamuban (a nő)

27. strófa tartalma: saját magát tagadta meg (a nő)

Levegőt!

7. strófa tartalma: Nem gondoltam, hogy ez a nép rettegve megy a választásra, lecsukja a szemét, úgy gondolja ki, hogy milyen ravasz feleletet adjon, és akkor vidám, ha halotti toron van, mert lehet enni, inni vagy örökölni.

9. strófa 6–7. sor tart.: Felnőtt vagyok már, értelmes a fejem, és nem bírom ki szó nélkül, hogy nem vagyok szabad.

Thomas Mann üdvözlése

19. sor tartalma: párnás, puha szavadat nem üti át a kinti zaj
Parnassról nincs szó.

Ars poetica

5. strófa l. sor: „Én túllépek e mai kocsmán”
(Én túllépem ezt a mai szellemi, kulturális életet,
mert ez egy kocsma) Nincs szó kocsmai költőkről.

8. strófa 2. sor tart.: Protestálok a tudáshoz, a tudományhoz.

Könnyű fehér ruhában

4. strófa 2. sor tart.: Megteremtem (mint egy isten) a szerelmet, talpam alatt a csillagok vannak, olyan hatalmas vagyok. Nincs arról szó, hogy meghalok.

Köszönjük a bolgár költő özvegyének és Nagy László fiának, hogy lehetővé tették a lektori jelentés ezen első közlését.

Medáliák
IV. 2. strófa:	„Cselédlány könnye a kovászba hull” (A cselédlány könnye a tésztába hull, amikor dagaszt)
V. l. strófa 3. sor:	„Hej bársony gyász, a tejen tűnj elő” (Gyászolj engem tej bársonyos gyásszal) Nincs szó tejfölről.
VI. l. strófa 4. sor:	„S a sírók sóhajtotta fellegek” (akik sírnak, felleget sóhajtanak) Nem sírhalmokról, hanem síró emberekről van szó.
VII. 2. strófa 3–4.sor:	„Végig csattognak tengerek lován, a lépcsőházak villogó fokán” (Csattogva ömlenek a lépcsőházakon, a lépcső a tengerek lova) Nincs szó tengeri csikóról (ez egy halfajta).
IX. l. strófa 3. sor:	„Nincs gépfegyverem…”
2. strófa 3–4. sor:	„Hogy széles ajkam lázban rezgve ing, s fecskék etetnek bogárral megint” (Széles ajkam csupa láz, és remeg, fecskék etetnek bogárral újra) Nem dongóval, inkább léggyel
XI. 2. strófa 3. sor:	„Csámpás sityak a fejükben” (Ferde, gyűrött kucsma van a fejükön) Nincs szó újságpapír kalapról.

Tiszazug
1. strófa 3–4. sor:	„Szalad a puli pillanat, fagyon koppantja körmeit” (Szaladnak a pillanatok, mint a pulikutyák, kopog a körmük a jégen)
6. strófa 14. sor:	„Mit ér a vén, a kanalat elejti, csöppent, etetik, s ha ő etet, a malacok habos vödröstül fellökik” (Mit ér a vénember? a kanalat elejti a keze, úgy kell megetetni, s ha ő akar etetni: a malacok vödröstül fellökik)

Végül
4. sor:	„Pincéből tódult ragyogásom” (nincs szó kocsmáról)
7. sor:	„Ruhát kaptam és könyvet adtam a parasztnak és a munkásnak” (Viselt ruhát kaptam, és a könyvet eljuttattam a paraszthoz és a munkáshoz)
23–24. sor:	„S tudtam, ki üres kézzel tér meg, baltát, kapát meg köveket hoz” (Akinek nincs munkája, nincs keresete, baltát, kapát hoz, utcaköveket tép föl)
Bevezető
5–6. sor:	„Kinek versért a halál öles kondérban főz babot” (Kinek verséért a halál óriás kazánban főz babot)

Dúdoló
3. strófa:	„Mért görbül kicsikém a szád? Új inget gondolok reád” (Mért ferdül el gyermekem a szád, / miért sírsz / új inget csak képzelni tudok rád / Megvásárolni nem tudom) Nincs szó szemfödélről.

Ó, szív, nyugodj!
3. strófa, 4. sor:	„Csak hulló hajam repes vállamon”
4. strófa, 2. sor:	„Szerelem szólal, incseleg felém” (Szerelem beszél, csalogat engem) Nincs szó hajnali madarakról.

Zuzmara
4.strófa:	„Gyémántos, hűs heringen élek” (Gyémántosan ragyogó, hideg heringet eszem)

Favágó
2. strófa 5. sor:	„Tövit töröm s a gallya jut” (A fa tövét vágom fejszével, de csak a gallya az enyém / tüzelni vele)

Egy költőre
l. strófa 1–2. sor:	„Sakált kiált, hollót hörög, ki jól dalolni restel” (Aki lusta, hogy a szavak jelentéseit megtanulja, a nüanszokat tudja: annak a versében a sakál kiált, nem pedig ordít, annak a versében a holló hörög, nem pedig károg)
4. strófa 5–6. sor:	„Míg sorsunk rongy, és alant szárnyal tapogatódzó ökörnyállal” (Míg a sorsunk olyan, mint a rongy, és alacsonyan vergődik a mezőkön az őszi pókfonállal) A nép a pókfonalat ökörnyálnak nevezi. Nincs szó bivalyról.
5. strófa l. sor:	„Kóró a lelke” (Száraz gaz a lelke) A kóró nem karó!
6. strófa 5–6. sor:	„Künn azért zug nemes viharja, mert bent a hasikát csikarja” (Kint azért tart fenséges beszédeket, mert belül hascsikarása van, görcs van a hasában a félelemtől) Nincs szó gyomor-szelekről, durrogatásról, fingról.
Nyár
2. strófa 3. sor:	„A mérges rózsa meghajol” (A haragos-piros rózsa meghajol) Nincs szó mérgező rózsáról, mint mérgező gombáról.

Egeres
	A cím nem rágcsálókat jelent, hanem olyan részét a mezőnek, ahol nem szántanak-vetnek, ott csak egerek, ürgék, hörcsögök laknak, tehát haszontalan, harasztos része ez a földnek.

Bánat
2. strófa 3. sor:	„Farkas leszek, azt bánom” (Farkas leszek, azért vagyok szomorú)
4. strófa 3–4. sor:	„sötét eperlevelek hullanak a vállamra” (Fekete eperlevelek hullanak rám) A fordításban fontos a fekete szó, mert a vers fájdalmas, a költő magát gyászolja benne.

Anyám
6. strófa 4. sor:	„a postás olyankor köszönt neki” (A postás csak akkor üdvözölte, amikor tiszta köténye volt)

Lebukott (Politzatvornici)
3. strófa 3. sor:	„Küldjetek szappant, lóhúst”
4. strófa l. sor:	„Küzdtünk híven a forradalomért” (hűek voltunk a harcban)

Eső
3. strófa 5–6. sor:	„Ősz anyó kerek tükröt vágott, mit láttok benne proletárok?” (Az ősz mint öregasszony az esőtócsát mint kerek tükröt mutatja nektek) Nincs szó összetört tükörről.

Mondd, mit érlel (kakvo da csáka…)
7. strófa 2. sor:	„ki költő, fél és így dalol” (a költő, aki általában fél) Tehát nem a harctól fél.
7. strófa 7–8. sor:	„s élete, ha van élte még egy, a proletár utókoré?” (A költő, aki csak a proletariátus jövőjében élhet újra) Nincs szó arról, hogy úgy hal meg, mint a proletariátus adósa.
Medvetánc
3. strófa 3–4. sor:	„Kéne ott a derekam, ahol kilenc gyerek van” (Erős derekamra ott lenne szükség, ahol kilenc gyerek van) A medve erős keresztcsontjáról van szó.
4. strófa 1–2. sor:	„Azért járom ilyen lassan, aki festő, pingálhasson” (Azért táncolok ilyen lassan, hogy a festő lefesthessen) Ha gyorsan táncolna a medve, a festő nem tudná lerajzolni.

A kanász
1. strófa 1–2. sor:	„Az én falkám olyan falka, ondolálva van a farka” Nincs szó arról, hogy a disznóknak le kell vágni a farkát, – elvérezne a fordítás is.

Külvárosi éj
5. strófa tartalma:	A szövőgyárban a szövőnők, akik félálomban dolgoznak, a hold sugarait szövik meg, tehát a saját álmaikat, ábrándjaikat (mecsti).
6. strófa:	„A bogárhátú dinamók hűvösen fénylenek” (A dinamóknak olyan a háta, mint a nagy bogaraknak, amelyeknek zománcosan kemény a szárnyuk, potrohuk.)
10. strófa:	„Szalmazsákok, mint tutajok úsznak némán az éjjel árján” (úsznak az éj áradatában /porog/)
11. strófa 3–4. sor:	„piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformába” (asszociáció a gyermek Jézussal, aki jászol-bölcsőben fekszik – a piros gyermek utalás a proletariátus megváltására, fölszabadulására) Nincs szó játékbabákról, hanem piros olvasztott vasról, melyet formába öntenek.

Holt vidék
6. strófa 3–4–5. sor:	„hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül” (Talán az ólba bemegy egy malac, s vele kukoricacsövek is mennek, mert a szegény embernek nem termett kukoricája.)

Reménytelenül
6. strófa 3–4. sor:	„Fáj a szívem, a szó kihűl. Dehát kinek is szólanék” (Nincs aki énvelem érez, aki megért engem – mintha idegen pusztaságnak beszélnék)

Téli éjszaka
10. sor:	„szép embertelenség” (szép a táj, de embertelen, sehol nem látni embert) Nincs szó istentelenségről.
4. strófa 8–9. sor:	„Már felszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival” (Az éj olyan, mintha a gyárkéményből a füst az egész eget beterítette volna – a csillagok mintha a kémény szikrái lennének.)

A város peremén
5. strófa l. sor:	„Papok, katonák, polgárok után” (A költő a társadalmi rendszerekre gondol)

Elégia
3. strófa 2. sor:	„szikárló tűzfalak” (puszta és kemény falak) Nincs szó színházi vasfüggönyről, mely a színpadot védi.

Óda
II. 1. strófa 3. sor:	„cseleit szövő fondor magány” (szívemben a ravasz magány hálót sző) Nincs szó aljasságról (podloszt).
III. 2. strófa 3–4.	„Elmémbe mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak” (Eszembe, mint a fémlapba a savak a rajzot, úgy marattalak bele ösztöneimmel)

Bérmunkás-ballada
3. strófa 2. sor:	„csinálunk kocsit, hozzá pályát” (gyártunk vasúti kocsikat, vagonokat, és alájuk vasból utat, vagyis síneket)

Falu
3. strófa 1–2–3. sor:	„Akácocskát babrál a homály, a fa telt, kicsi keble beléreszket…” (A kis akácfa olyan, mint a lány, játszik vele a homály, és a fa megreszket, mintha fiú nyúlna a lány melléhez)
7. strófa 3–4. sor:	„Smaragd Buddha-szobrok harmatos gyepben a békák” (A zöld békák úgy ülnek a harmatos füvön, mint a smaragdból faragott Buddha-szobrok)
Kései sirató
5. strófa 5. sor:	„cigány vagy!” Nem azt jelenti, hogy cigányasszony vagy, hanem azt, hogy ravasz vagy.

Aki szeretni gyáva vagy
4. strófa 7. sor:	„Egykor egy sejt a tengerben kikelt” Emberi sejtről van szó, nem pedig sejtelemről. (predcsusztvie)

Nagyon fáj
4. strófa 3. sor:	„míg el nem fehérül a száj is” (addig csókol, míg nem lesz fehér a száj)
6. strófa tartalma:	A férfi hontalan és idétlen, meggörbül és arca eltorzul, mint a vadállaté, amikor az a szükségét végzi. Nincs szó állatról, amely tőgyet keres.
25. strófa 3. sor tart.:	ahol laktok: a lakás, a kert és a táj – ezek mind égjenek. Nincs szó arról, hogy gyújtsátok föl a házakat és a kerteket.
26. strófa 2. sor tart.:	ha elalszik a hamuban (a nő)
27. strófa tartalma:	saját magát tagadta meg (a nő)

Levegőt!
7. strófa tartalma:	Nem gondoltam, hogy ez a nép rettegve megy a választásra, lecsukja a szemét, úgy gondolja ki, hogy milyen ravasz feleletet adjon, és akkor vidám, ha halotti toron van, mert lehet enni, inni vagy örökölni.
9. strófa 6–7. sor tart.:	Felnőtt vagyok már, értelmes a fejem, és nem bírom ki szó nélkül, hogy nem vagyok szabad.

Thomas Mann üdvözlése
19. sor tartalma:	párnás, puha szavadat nem üti át a kinti zaj Parnassról nincs szó.

Ars poetica
5. strófa l. sor:	„Én túllépek e mai kocsmán” (Én túllépem ezt a mai szellemi, kulturális életet, mert ez egy kocsma) Nincs szó kocsmai költőkről.
8. strófa 2. sor tart.:	Protestálok a tudáshoz, a tudományhoz.

Könnyű fehér ruhában
4. strófa 2. sor tart.:	Megteremtem (mint egy isten) a szerelmet, talpam alatt a csillagok vannak, olyan hatalmas vagyok. Nincs arról szó, hogy meghalok.