R. Deli József

József Attila-énekek

           1. (Egyképp)
Aki ha megidézi földi másod
Csupán magához igazítja imázsod
Barátok asszonyok és a köz helyett
Én is csak dadogok egy-két közhelyet

Lényed titok marad bár versbe szőve
Ha festünk pemzlink ama medve szőre
Nevedben negyedszer sem lelni hibát
Ki nyomodba lépne agyonüti a nád

           2. (Egy kép)
Jé a keze milyen szögletes
Jé a homloka mily magas
S micsoda felvétel hőse lesz
A huszonhetedik tavasz

Nézd a munka mily jól halad
Nézd a papírlap hogy telik
Azazhogy képzelned szabad
Egy derűsen dolgozó zsenit

           3. (Földrész-ember)
A szigetek elúsztak té s tova
Maguktól vagy Poszeidónnak szép lova
Húzta el őket

Az egyik terméketlen és csúnya is
Lázas szikesen só csillan nem a víz
Lelsz puszta mezőket

A másikat szétvetette a vulkán
Ércei kihűlvén s szertehullván
Hajónkhoz ütődnek

Elsüllyedt mítosszá magasztosult
A harmadik maga a zavaros múlt
Bajt hoz az utódnak

Csak te állsz mint termékeny sziget
Adsz gyümölcsöt és felhőtlen vizet
Léleknek nyugalmat

Nem háborog a. tenger megsimogat
Mikor köréd gyűjti a csillagokat
Mindenki alhat

           4. (Tilalom)
Nem békülhetsz ki senkivel
Tudják hogy nincs bocsánat
Anya ki gyermeket kiver
A nő aki csak hiteget
Sírjon amíg ki nem szárad

Az őrült ki vérről versel
Tudhatja nincs bocsánat
Hiába jár körbe persely
Lobogtathatják hitedet
Ne illessék semmi-ágad

Híressé tett véres sínpár?
Annak se jár bocsánat
Ki nem tudta miért sírtál
Hajtatták vasra fejedet
Boldogabb ne legyen nálad

A megkésett hízelgőknek
Se juthasson bocsánat
S ki jól megélne belőled
Hány okoskodó fejezet
Toldozza a legendádat

5. (Jutka fiam, Attila fiam)
Már szeressétek egymást jobban
Akárhány pofonba kerül
Egyesüljetek csak ne a mozgalomban
Aztán a macska lábatokhoz ül

Mert a kályhátok kihűlt közben
Elő se bújjatok ma már
„Nem gyújtok be hisz úgyse főztem”
„Megeszlek De szólj hogyha fáj”

6. (Füst Milánnak)
A távolságot mely a lehető legnagyobb
Élmény és mű között megkapod
Csak írd darabjaid regényeid apróbb
Dolgaid s a végtelen dallamú naplót

7. (A „B. úr” által professzorrá kinevezett
J. A. „akadémiai papírszeletei”-ből, mert amitől
         félt, bekövetkezett)

         Itt ölök Csillám jó székfoglalón