Lárai Eszter

(elgáncsolnak a fiúk)

elgáncsolnak a fiúk a téren
kiteszik a lábukat
kiteszik farkincájukat
üres zsebemben kotorásznak
mutogatják üres zsebeiket
kipakolják az összeset
az űrt mutatják úgy tornyosul
futok mint vessző a háton
hátam beroskad pillantásuktól

(fiúk)

fogd meg a mellem
ugye szép
fogd meg a combom
ugye szép
fogd mindenem
most a tiéd
siessünk mert
röpke a pillanat
a gonosz manó
hamar rátalál
kiszúrja a luftballon
szivét

(mért nem)

mért nem
mért nem hussantottál
órjás szárnyaiddal
mért nem
nem kaptál csőrödbe
vittél volna el
vittél volna oda
hol madár se jár
apa, hol voltál