Leonyid Nyemcev

Az apród tanácsadója

Midőn ráébredsz, hogy élsz (s ez nem mindig van így)
Mindennek célja: a gerely s a hegy-halom
Nem, nem a Grál vagyok, csak szilárd pajzsa
Nem, nem oltalmaz, de a hitet megvédi
    Ne kapkodj, ne is rettenj
    A felismerésed ím
    A tájba tapadók közt
    Találsz egyvalakit
S eme egy sisakját eldobva szól
Megfontolt lám s a csodálkozástól néma
Mint Richárd felenged dühéből s kiszökik a tömlöcből
    Nincs nincs semmi sehol sehol
    Így hát csak kövesd
    Magányos lovag zablázott lova
    Te légy a füle s az óvó szeme
A pajzs nem véd semmitől rajt nyilak karca
De a könnyek láthatók ti értitek a nedves krétát
Mikor rokon lelkek rajzolják őt
Az egyiptomi nőn bíbor eső kék burok az ég

Azt festi ki Oltalmazó s veszen
Gyógyillatot, gyümölcsöt nem illetvén sosem

A lovagiasság virága

Az egész kertben a zene szíve
A háztetőn leltem e helyre
Az almafára nőtt a szőlő
Venyige kimúlt az alma meg kivirult
Sűrű töppedt fürtjei függnek
Téptem tincsük almák vihara alatt
Bogyókat nedves lehelet takar
Mind magvacskás s bőrük fanyar


Édes a szőlő, megcsípte dér
Nem szabad falnom – nem lesz belőle bor
Hisz bornak virágzó szilva zamata
Édes leszen miként a mazsola
Megtölt édes gyönyörrel gondolatom
Miközben a fürtjeit leszakítom

Hát szolgálhatnék a bornak mint most
A versnek vagy mint Szent Ferenc szolgált
Úrnőjének. Létemet mi tölti be?
Nem a fájdalom de az öröm derűje.

Portálon Rózsaablak

Nem ismered az Életet te Hold
A tejnek kortya megtelt csúf korommal
Noé láz-álmában még csend honolt,
Az Ős-sötét gúny-kacajt emel lobbal

Bölcs vénséged kis fénypontokkal hintett –
Kis molyokkal ős-éjt kik lázadoznak
Csöpp szárnyaikkal csiklandoznak mindent
De ellenállnak mérhetetlen sorsnak

Ha van erejük felszítják az éjt
A külső álomtól a szemük sebzett
Látás kincse: ó kínzó semmiség
Látnunk kell minden egyes követ-kincset
Hold-dagadás – nőttöd senki se látja
Te Hold – hűvös közöny tekinteted –
Az éj szövetét ím a moly kigyújtja
S hagy burkot fekete juh gyapja helyett!

Erdődi Gábor fordításai

Leonyid Nyemcev 1975-ben született. Bölcsészdoktor és egyetemi oktató. Kutatási témája Vladimir Nabokov poétikája. Két kötete jelent meg. Szamarában él és tanít.