Kemény Henrik

a Duna Televízió Gong című irodalmi hetilapjában

ZALÁN TIBOR (műsorvezető, felkonferálás)  Százötven éves családi hagyomány és nyolcvan megélt év van mögötte. A magyar bábszínészet doyenje, élő legendája, s talán legszeretettebb figurája. Egyszemélyes bábszínházával bebarangolta az egész országot és bejárta a nagyvilágot. Leghíresebb figuráját, a Vitéz Lászlót, nemzedékek ismerik – és nemzedékek nevetnek rajta. Kemény Henrik egy hosszú és végigdolgozott életszakasz után ünnepelni készül. Az ünnep küszöbén kifaggattuk mindenki Henijét – vagy Heni bácsiját –, hogyan is telt ez az első nyolcvan esztendő.

KEMÉNY HENRIK  (énekel) Komédiások vagyunk, hazug a legszebb szavunk… (Nevet.) Csak a közönség élvezze!
ZALÁN TIBOR  Heni, napokon belül elkezdődik itt egy óriási eseménysorozat a nyolcvanadik születésnapod körül. Készülsz erre? Vagy, felkészültél lelkileg? Az egész ország, a báb- és színészszakma téged fog ünnepelni.
KEMÉNY HENRIK  Felkészültem, méghozzá egy új Vitéz Lászlóval (lehajol, valahonnan fölemeli az új bábot), ezt kimondottan szülinapomra készít…
ZALÁN TIBOR  Meglepted magadat…
KEMÉNY HENRIK  …készítettem. Igaz, hogy má’ vagy majd két évvel ezelőtt kezdtem el faragni, akkor határoztam el, hogy a nyolcvanadik születésnapomra készítek egy új Vitéz Lászlót, és evvel fogok játszani.
ZALÁN TIBOR  Van egy kedvenc képem rólad, amikor az egyik kezedben van egy báb, a másik kezedben van egy másik báb, a szádban is van valami, amit rángatsz éppen… és nem tudom, hogy mi van a lábaddal. Szóval, hány kezed van neked, Heni, és hány lábad… és hány hangod?
KEMÉNY HENRIK  Ide hallgass! Akkor, mikor mi itt elkezdtünk játszani Matyival, az öcsémmel, hát, az egyik kezemen a báb, ugye, mert egy figura azért mindig fönt van, és mondom vele a szöveget, meg minden, ő levette a kezemről a figurát, és felhúzta a kezemre a másikat, és amikor megjelent, akkor váltom a szöveget, ha kell cserélni, akkor leteszem a másikat, és így cserélgetem a figurákat. Úgyhogy, ahány báb – hogy mondjam ezt –, annyi kéz…
ZALÁN TIBOR  Mi a báb? Mert nemcsak egy eszköz, talán a társad, talán félig-meddig te – mivelhogy te szülted, te faragod…
KEMÉNY HENRIK  Kérlek szépen, a báb… hát, eszköz… addig, amíg ott fekszik, ott hever, akár összecsavarva is a ládában… addig tényleg csak egy eszköz. De abban a pillanatban, amikor a kezemre fölhúzom, nekem át kell lényegülnöm a figurává. Egyrészt a hangjával, ugye, s hát, magával a játékstílusával is. És… ha egy másik figura van a kezemben, akkor ugye, egyszerűen át kell kapcsolni… ugye, váltogatni kell. Mert, legalábbis ez az én nézetem, élvezni kell azt a játékot, amit az ember csinál, mert ha én nem élvezem, biztos, hogy a közönség sem fogja élvezni.
ZALÁN TIBOR  Fogod a bőröndödet meg a motyódat, és járod az országot, mész egyfolytában. Miből az energiád, Heni?
KEMÉNY HENRIK  Jaj, te! Amikor a színpadon vagyok, akkor, ha lenne elég fogam, talán még csikorgatnám is… De a színpadon ki kell mindent bírni, mindent, tudod… végig kell csinálni. Hát, hogy aztán utána mi van… (Nevet.)
ZALÁN TIBOR  Te egy százötven éves – legkevesebb százötven éves – hagyománynak vagy talán az utolsó letéteményese. Gondolkodtál, gondoskodtál utódokról?
KEMÉNY HENRIK  Ebben a formában, ahogy annak idején nagyapám, édesapám, vagy ahogy én folytattam tovább, ebben a formában nem viszi senki sem tovább.
ZALÁN TIBOR  Csinálod a számvetést, most, ünnepelnek, és mégis, a nyolcvanas az egy kerekebb év…
KEMÉNY HENRIK  Hát, kell számvetés!… Ide hallgass, jegyzeteket már csináltam, majd le akarom írni… Egy könyvben akarom majd fölsorolni, hogy… (elérzékenyül) bábjáték az életem, bölcsőtől a sírig… (Felvidul, az arca mellé emeli a Vitéz László bábot, vele búcsúzik.) Szervusztok, pajtikák, remélem, találkozunk a Kolibri Színházban! A viszont látásra… szervusztok!

A Korngut-Kemény család. Háromgenerációs vásári bábjátékos család. A működésükről ránk maradt legrégebbi irat 1897-ben kelt Budapesten, amely szerint Korngut Salamon előadásokat tarthat mint cirkuszigazgató, bűvész és bábszínház-tulajdonos. 1912-ben fiával, Henrikkel megalapították a Columbia Magyar Mechanikai Színházat a Népligetben, de alig egy esztendő múlva tönkrementek. A fennmaradt okmányok szerint ezt követően csak Korngut Salamon járta az országot mutatványos előadásokkal. Henrik nevét Korngutról Keményre magyarosította és a húszas években ismét csatlakozott apjához, majd 1926-ban végleg letelepedett a Népligetben. A színház teljes felszerelését házilag készítette, maga faragta. A szemtanúk beszámolója szerint kivételes tehetségű bábjátékos volt, kiváló komédiás, virtuóz marionettjátékos. Bár a Hincz és a Kemény család műsorán sok hasonlóságot találunk, mégsem jelenthettek konkurenciát egymásnak, mert a Népliget társadalmilag élesen elkülönült a Városligettől. Jellegzetességeiket a látogatók szociális összetétele határozta meg. Míg Hincz Károly városligeti műsorának súlypontja áttevődött a zenekíséretes, lassúbb ütemű marionettjátékra, Kemény Henrik műsorát az izgalmas, technikai bravúrt követelő kesztyűsbáb- és marionettszámok jellemezték. Általa nyert olyan mai napig tartó népszerűséget a Vitéz László figura, amely a minden nemzet bábjátszásában felbukkanó népi hős (az angol Punch, a német Kasperl, a francia Guignol…) magyar megfelelője. Id. Kemény Henrik 1945-ben eltűnt a háborúban. Több mint húsz Vitéz László-darab és -jelenet maradt fenn utána. Játékstílusa és művészete fia, ifj. Kemény Henrik tevékenységében él tovább, aki kilencéves korától játszott apja színházában. Még ma is eredeti, hagyományos formájukban játssza a család Vitéz László-darabjait.

Papp Eszter