Marczinka Csaba

Leláncolt Istennő az Alvilágban

Anikónak

különös, fordított menetrend:
nappal bukik le – sötét ruhák
fényezett burkában – Alvilág
pultjaihoz; fényitalt mérend…

vörös- és fehérbort, sörök
aranyló folyóit, pálinkát…
– és hordod pultláncaid Árnyát;
csupán a bús tűnődés örök

belül világítva, visszfényként…
magába zárult Danaida!
s viccek-heccek álmosolyra

késztetnek, csupán újra s megint
– de bent, az Álmok hamva tekint
ki kényszervidám arcodra…

(a lelkedben tovább lüktetnek
az el- vagy lepusztult szerelmek;
s velük küszködsz a pult mellett!)