Mai lengyel valóság a fiatal irodalom tükrében

    A jelen válogatás a lengyel prózairodalom legfiatalabb képviselőivel kívánja megismertetni a magyar olvasót. A bemutatásra kerülő szövegek összeválogatása során arra törekedtem, hogy minél átfogóbb képet adjanak a legfrissebb lengyel prózairodalom íve mentén kirajzolódó jelenségekről, még akkor is, ha a választás szubjektivitása folytán ezt a képet szükségszerűen relatívnak kell tekintenünk.
    Az egyik legszembetűnőbb jelenség a fiatal írók társadalmi tematika iránti fogékonysága, szociális érzékenysége. Kérdés persze, hogy nemzedéki irodalomnak tekinthető-e a kritikusok által ugyancsak alkalmazott „társadalmilag elkötelezett próza” kategóriája?
    Mindenesetre bizonyos, hogy a hetvenvalahányas születésű korosztályok világszemléletét az az értékrendbeli konfrontáció határozza meg leginkább, amely a gyermekkor és a felnőtté válás időszaka – kommunista és posztkommunista valósága – között, valamint a fokozatosan kiteljesedő fogyasztói társadalom globalizáció-marginalizáció ellentétében feszül.
    A bemutatásra kerülő kilenc szerző mindegyike ugyanakkor egyéni képviselője a fiatal lengyel irodalomnak. Mariusz Sieniewicz onirikus és Daniel Odija valósághű prózája a formálódó kapitalizmus jelenségeivel és társadalmi-egzisztenciális következményeivel foglalkozik a lecsúszó vidék nézőpontjából. Michał Witkowski, Tomasz Piątek, Małgorzata Nowicka és monika mostowik írásai az új életstílus és trendek, a média és reklámok diktálta világot ábrázolják. Sławomir Shuty minden irodalmi konvención kívül álló írásainak fő témája az eluralkodó fogyasztáselv. Joanna Wilengoska a nyelvileg kísérletező, a retrospektív próza képviselője, Wojciech Kuczok elbeszélései szintén a stiláris virtuozitás és nyelvi rétegzettség jegyében születtek.
    A bemutatásra kerülő szerzők Lengyelország legkülönbözőbb térségeit képviselik (Varsó, Warmia, Krakkó, Pozna, Szilézia). Jól ismert a lengyel olvasóközönség előtt Mariusz Sieniewicz, Daniel Odija neve (mindkét szerző válogatásban szereplő műve jelölést kapott Lengyelország legnívósabb irodalmi díjára, a NIKE-díjra) Tomasz Piąteké és Wojciech Kuczoké (utóbbinak Gnój című regénye elnyerte a legújabb NIKE-díjat, a regény alapján készült film pedig – amelynek forgatókönyvét szintén Kuczok írta – hatalmas sikert aratott a Gdyniai Nagyjátékfilm Fesztifálon és kis híján Oscar-ra jelölték). De itt vannak az idei év nagy befutói is, Sławomir Shuty (a Paszport Polityki idei díjazottja irodalom kategóriában) és Michał Witkowski (aki a homoszexualitást szélsőséges szempontból láttató regényével keltett médiafeltűnést), illetve a még kevésbé ismert Joanna Wilengowska és monika mostowik, valamint a debütáns Małgorzata Nowicka.
    A fiatal irodalom fogadtatása az elmúlt néhány év során sokat javult Lengyelországban. Nagyban hozzájárult ehhez az a kirobbanó siker, amit Dorota Masłowska (1983!) Lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt című regénye keltett a lengyel könyvpiacon (Keresztes Gáspár fordításában megjelent magyarul).
    Válogatásunk alapjául az a Tekstylia „a hetvenes évek nemzedékéről” című, a legfrissebb lengyel irodalmból válogató, 2002-ben megjelent antológia szolgált, amelynek szerzői bátran vállalják, hogy szövegeggyütesük csupán egy lehetséges változata a legfiatalabb lengyel irodalomnak.
    E gondolatokkal kívánok jó olvasást az alábbi összeállításhoz!

Ádám Andrea