Kerék Imre

Nyolc haiku

(Tusrajz)
Micsoda rajz! A
májusi hold ablakomon besüt,
lombos ágakat ír tussal a falra.

(Ősz)
Kerengő, sárga levél-forgatag.
Egy eltévedt, magányos vadlúd
suhan tova a lengő Hold alatt.

(Pókfonál)
Barna barázda-
szegélyen Isten
elhullt ősz hajaszála.

(Halász)
Amint felemelte a hálót:
csillogó bogai között
a vereshasú fogyóhold ficánkolt.

(Madárijesztő)
Cingárkopott madárijesztő.
Válláról hangos seregély rikácsol.
S ő tűri némán, békésen a jámbor.

(Nyírfa)
Kopár ágaival a nyírfa –
mintha világló arabeszkek,
a szürke téli ég lapjára írva.

(Varjú)
A kristály havon ében-
tollú varjú tipeg –
fekete a fehéren.

(Január)
Betonfalak között
zúzmaralepte fűz
megfagyott vízesése.