Szilveszter útja – Európa útja

    II. Szilveszter pápa, az ezredév pápája, 1000-ben koronát küldött István fejedelemnek. A korona minden hűbériségtől mentesen elismerése volt István apostoli törekvéseinek, püspökségek alapításának. Ezzel Magyarországot Európa keresztény országainak sorába iktatta. Ez volt a pápaság és császárság egyetlen nem hűbéri koronája.
    II. Szilveszter pápa, korábbi nevén Gerbert d’Aurillac, igazi európai egyéniség volt. Univerzális tudós, filozófus és politikus. Királyi dinasztia megalkotója, császárok nevelője, belső tanácsosa. Sok országban tanult, több országban tanított, bejárta Európát. Alaposan megismerte az arab kultúrát, amely a IX–X. században a görög kultúra közvetítője volt, 973-tól Reimsben oktatta a quadrivium tudományokat, a dialektika, grammatika és retorika mellett a zenének is nagy figyelmet szentelt.
    Szorzótáblákat készített, melyekhez az arab számjegyek használatát vezette be Európában. Huszonnégyezer műveletet dolgozott ki az abakuszon. Csillagászati éggömbökön modellezte a Naprendszert. Hangsúlyozta az orvostudomány fontosságát, megalapozta a chártres-i és salernói orvosi iskolákat. Az ő korából tíz orvosi kódex származik. Tanulmányt írt az orgonasípok szerkesztéséről, értekezést Az ésszerű és az értelem használatáról, a világ keletkezéséről, az árnyék okairól, a mulandó és az ésszerű kapcsolatáról.
    Tanítványának, III. Ottó német-római császárnak tanácsokat ad írásban is. Vele együtt szervezi az új, egységes Európát, szövetségét készítenek elő a Bizánci Császárság és a Német-római Császárság között. A leendő új rendben nagy szerepet szánnak Pannóniában a magyaroknak. 998-ban ezt írja: „Miénk immár, miénk a Római Birodalom. A gyümölcsökben gazdag Itália, a harcosokat termő Gallia és Germánia, mind őt táplálja erejével, és Szkítia erős hatalmát sem nélkülözzük többé.” Szkítia = Magyarország.
    Ők az európai egység első keresztény hirdetői. Ennek létrejöttét a fiatal császár, III. Ottó 1002-ben történt megmérgezése akadályozta meg.
    Szinte Gábor magyar festőművész II. Szilveszter pápa szülőfalujában, az Aurillac melletti Saint-Simonban 2003–2004-ben a plébánia templomába falfestménysorozatot festett. Ebben a ma embere számára elevenné tette a korai középkor világát és embereit, akiket éppen úgy foglalkoztatott az emberiség jövője, mint bennünket, és nagy tettekre voltak képesek.
    A 110 m²-es festménysorozatot a művész tiszteletdíj nélkül készítette, kifejezve a magyar nép tiszteletét a legnagyobb francia pápa iránt.
    A szentély képein bemutatja a magyar Szent Korona alakjait, a pápa adományát, amely ezer éven át kísérte és óvta Magyarországot.
    A képek mérete 280&215;150 cm, vászon, viniltempera.
    A főhajóban, baloldalt:
    1. kép: A pásztorfiú. Gerbert szülei a templom közelében pásztorkodtak, ahol a Puy de Gerbert-emlékmű áll. Ezen a környéken őrizte juhait, kezében a pásztorbottal, lábán a cantali „galoch” nevű lábbelivel. Föléje borult a csillagos ég.
    2. kép: A szerzetes. A szomszédos Aurillacban belépett a Szent Benedek-rendbe, és a saint-géraud-i apátságban kezdte el tanulmányait.
    3. kép: A tudós ifjú. A bencések elküldték a Katalóniai grófságba, Barcelonában, Vicben, Ripollban megismerkedett az arab tudományokkal, amelyek a görög tudósok műveit is tartalmazták. Eljutott a kordobai arab egyetemre is. A korszak egyik legképzettebb tudósa lett.
    A képen csillagászatot, matematikát, orvosi kémiát és filozófiát tanulmányoz. Az ablakon a Monserrat csúcsai tekintenek be.
    4. kép: A királycsináló. A Frank Királyságban 987-ig Karoling hercegek uralkodnak. Ekkor a reimsi Adalbernon érsek megvonja tőlük támogatását, és Gerbert d’Aurillac javaslatára Capet Hugót koronázza meg. Ezzel útjára indul a Capeting-dinasztia, a legfényesebb francia királyi család. Ez a királyság terjeszti ki hatalmát a későbbi Franciaország egész területére. A koronázáson a „királycsináló” Gerbert is jelen van. Középen a királyné Capet Hugó monogramjával. Az első Capeting király és neje Senlisben nyugosznak. A sír a Cziffra Alapítvány székhelyét adó katedrálisban található.
    A főhajóban, jobb oldalon:
    5. kép (a bejárattól indulva): Császárok nevelője. Gerbert Rómában megismerkedett I. (Nagy) Ottó császárral, aki meghívta fia, a későbbi II. Ottó nevelőjének. A Nagy Ottó által alapított Magdeburgban csillagvizsgálót építtetett tanítványának, akinek korai halála után fia, III. Ottó nevelője lett.
    A képen a kora középkor csillagközi arányokat mérő eszközét, a Jákob botját használja.
    6. kép: Reims püspöke. 991. június 18-án Reims püspöke lesz. Ott gőzzel működő orgonát épít. Tanítványainak elkészíti a „monochord”-ot, az egyhúrú lantot, melynek lefogópontjai a bolygók távolsági arányait jelölték. Így megszólal rajta a Naprendszer harmóniája, a „szférák zenéje”.
    7. kép: Ravenna érseke. 998 májusában Ravenna érsekévé választják. Kint a San Apollinare in Classe templom tornyát látjuk, amelyben emléktábla hirdeti III. Ottó útját. 1002-ben ott iktatták be a Szent István által alapított püspökségeket.
    A képen Szilveszter irodalmi működését idézve szimbolikusan megjelenik a középkori. művészet eszménye. A műnek három tartalmi lényege nélkülözhetetlen: 1. a prédikáció, iránymutatás a jövő felé (a pápa alakja szimbolizálja, kezével az Éggömbön); 2. az enciklopédia, a korábbi tudás összessége (a könyveket hordozó pap); 3. a dráma (a bal oldali töprengő személyesíti meg); 4. az ifjú tanuló (maga a festő 25 éves korában).
    8. kép: A pápa. 999-ben III. Ottó császár pápává nevezi ki. Kezében a gyerekkori botjához hasonló pásztorbottal áldja meg a Várost és a Földet. A bárány faragott jelképként van jelen.
    A szentély bal oldali falán:
    9–10. kép: Gábriel arkangyal – A pápa álma. Szilveszter pápa álmában Gábriel arkangyalt látja, aki arra inti, hogy adjon koronát a magyaroknak, akiknek küldöttsége akkor jelentkezett. Az álom a Hartvik-krónikában található, melyet Hartvik győri püspök írt 1100-ban. Ágya mögött ingaóra, amelyet ő hozott az araboktól.
    A szentély negyedgömb apszis záródásában (6,6&215;4,5 m):
    A magyar Szent Korona ábrázolásai. Középen három méter nagyságban az alsó abroncs középlemezének Trónoló Krisztusa. Jobbjával áld, szemével balra néz, mert az Úr jobbján ül, bal kezében a hétpecsétes Világkönyv. Mellette kétoldalt a Paradicsom két fája, Gábriel és Mihály arkangyal. Fölöttük a korona oromdíszei, fölötte a gömb felső részén ferde kereszt, melynek 23,5°-os dőlése megegyezik a Föld tengelyének dőlésszögével, amit a görögök és az arabok is kiszámítottak.
    A szentély jobb oldali falán:
    11. kép: A korona átadása. A korona átadása 1000-ben a magyar küldöttségnek. Szilveszter pápa mellett a fiatal császár és tanítványa, III. Ottó. Vele együtt lakott Rómában, mert a császár meghívta saját palotájába. A lateráni, római püspöki rezidencia „szűkös és szegényes”, ahogy az álomképen látjuk. A korona hűbériségmentes volt, a császár biztatására és jóváhagyásával adta, minden függő viszony nélkül.
    12. kép: Szent István megkoronázása. István megkoronázása 1000 karácsonyán Esztergomban. Mellette Gizella (később Boldog Gizella, a felesége) és a magyar harcosok. A címer az Árpád-ház címere, ahogy az Aranybulla pecsétjen látható. A négy ezüst vágás nem folyók, hanem harci jelvény, kardvágások, a négy vörös pólyában hét hópárduc, köztük négy szív, az ország szívét őrzik. Az alsó párduc visszafordul a Sötétség elől. A másik pajzs a kettős kereszttel és az országot jelképező hármas halommal, rajta Szűz Mária koronája.
    A fényképeket Szinte Gábor készítette.