Visszaguruló EU-forintok

Nagytakarításra lenne szükség az Európai Befektetési Banknál

    Az EIB mára a világ legnagyobb köztulajdonban álló hitelintézményévé vált. Tavaly 42 milliárd euró hitelt helyezett ki, majdnem kétszer annyit, mint a Világbank, mégis nagyon keveset tud róla a közvélemény. Ahol titkolóznak, ott titkolnivaló is akad. Főleg az Európai Unió tagországaiban megvalósuló projekteket támogat, de növekvő mértékben finanszíroz beruházásokat a mediterrán országokban, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is. Luxemburgban az EIB csöndes irodáiban a hivatalnokok mindennap eurók millióit juttatják különböző nagyberuházások támogatására az adófizetők pénzéből bármiféle társadalmi kontroll nélkül. Autópályák, erőművek, repülőterek, olajvezetékek egyaránt megtalálhatóak a finanszírozott projektek között.
    Az EIB az Európai Unió pénzügyi intézményének tekinti magát, de valójában független bankként működik, amely kizárólag a saját részvényeseinek – az EU 25 tagállama kormányainak – tartozik felelősséggel. Ma az EIB a legkevésbé átlátható, legkevésbé számon kérhető és a legkevésbé demokratikusan ellenőrzött intézmény az EU politikai céljainak megvalósulását szolgáló szervezetek és a köztulajdonban lévő pénzügyi intézmények között. Ha úgy tartja kedve vagy érdeke, egyszer a bank, a közintézmény szerepét ölti magára. Mint az EU „házibankjának”, az EIB-nek teljes mértékben figyelembe kellene vennie az EU által kitűzött célokat, amilyen a fenntartható fejlődés támogatása, a klímaváltozás veszélyének csökkentése, a biodiverzitás megőrzése, munkahelyek teremtése. Azonban a valóság – mint a hitelek portfóliója is mutatja – egészen más.
    Az energiaipar és a közlekedési szektor számára nyújtott hitelei által napjainkra az EIB vált a globális felmelegedés egyik legnagyobb intézményi támogatójává. Az EIB előszeretettel ad nagy összegű hiteleket multinacionális vállalatoknak, melyek a legkevésbé vannak rászorulva közpénzekre és a legkevésbé járulnak hozzá a köz céljaihoz. Számos példát fel lehetne sorolni, ahol az összeférhetetlenség és a korrupció kérdése is felmerül. Több olyan cég is kapott már támogatást, melyek vezetőségében vagy tulajdonosai között az EIB igazgatói is megtalálhatóak.
    Környezetvédelmi csoportok 2002-ben kampányt indítottak EIB: ha nincs reform – pénz sincs! jelszóval. Felszólították az EIB tulajdonosait, az EU 15 tagállamát, hogy csak azzal a feltétellel hajtsák végre a kért tőkeemelést, ha az EIB komoly reformlépésekre vállalkozik az információ nyilvánossága, a környezeti normák, a fejlesztési felhatalmazások és a monitoring terén. Az EIB jegyzett tőkéjének jelentős mértékű emelését akarta elérni, hogy kiterjessze hitelezési tevékenységét. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy más nemzetközi pénzintézetek esetében a függőben levő tőkeemelések lehetőséget biztosítottak az alapvető, jobbító szándékú változások megvalósítására. Az EIB esetében a civil kampány azért indult, hogy kihasználja ezt a lehetőséget. 2004-ben újabb kampány kezdődött Közpénzek közcélokért – Az Európai Befektetési Bank szolgálja az emberek és a környezet érdekeit címmel.
    Az új kampány felszólítja az EIB-t, hogy hozzon létre megfelelő védelmi elveken alapuló irányelveket az EU-n kívüli kölcsönök kezelésére, környezetbarát ágazati politikát a kölcsönök kihelyezésére, visszacsatolási folyamatokat a projektekkel érintett lakosság számára, hatékony intézkedéseket a korrupció és a pénzmosás leküzdésére és fenntarthatósági szempontú stratégiát a versenyszféra támogatására.
    Magyarország hat év alatt több mint ötvenmilliárd forinttal fog hozzájárulni az EIB tőkéjéhez, mellyel nemcsak lehetőségek, hanem kötelességek is járnak. Idén több mint százmilliárd forintos hitelszerződést írt alá az EIB a magyar kormánnyal a strukturális alapokból érkező támogatások társfinanszírozására. A fenti reformok hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy Magyarország átlátható módon, az emberek és a környezet érdekeit szem előtt tartva használja fel az Európai Uniótól és az EIB-től érkező forrásokat.

Éger Ákos

Magyar Természetvédők Szövetsége
kelet-közép-európai bankfigyelő hálózata