Rajnai András

tévérendező (Budapest, 1934. július 7.)

    „Rajnai András rendező egész életét a video művészetének, a művészeti lehetőség kutatásának szentelte. Ő honosította meg hazánkban a chroma key (blue box) technikát, ennek drámai alkalmazását, a videóra vett bonyolult, összetett képek vágását, világítását, keverését, utószinkronját, zörejezését, a kék térben történő színészi játék módszereit, rendezési elveit és dramaturgiáját. A nehézkes stúdiókamerák merev felvételeiből fokozatosan alakította ki a ma már teljesen filmszerű, videóra vett drámák és történetek technikai és művészeti eljárásait.
    1974-ben elektronikus kutatócsoportot, 1982-ben video innovációs szerkesztőséget szervezett a video elektronikus, majd digitális lehetőségeinek kutatására. A nemzetközi szakma igen nagy figyelmet szentelt kutatásainak. Videofilmjei, videodrámái Európa-díjat, a Prix Ondas nemzetközi fődíját, a Prix Futura különdíját és más elismeréseket kaptak.

Rendezői instrukció (Kalaf és Turandot) Velenczey István, Béres Ilona, Rajnai András, Hollay Kálmán

    1982-ben Monte-Carlóban együtt tartott előadást Antonionival, Averty-vel és más alkotókkal a video segítségével készíthető játékfilmek lehetőségeiről és problémáiról. Meghívták Firenzébe, Bolognába, Velencébe, Salzburgba, Milánóba, Baden-Badenbe, Washingtonba, Liège-be, Londonba stb., hogy kutatási eredményeiről személyesen beszámoljon. A televíziós kutatószervezetek (CIRCOM, INPUT) elnökségének tagjává választották, ezeket a tisztségeket tíz évig látta el.
    1978-ban 17 ország 36 videokutatója jött Budapestre, hogy az itt tartott egyhetes nemzetközi konferencián kutatásait tanulmányozza. A Velencei Biennálé video-bemutatóján a Palazzo Fortuny Múzeumban egy hónapig vetítették a műsoraiból készített 30 perces montázst.
    Ugyanezt a montázst bemutatta a Belga Televízió Liège-ben, az olasz RAI, az amerikai Kitchen of New York, a francia kutatószervezet: az INA, és bemutatta a francia televízió főidőben. A nyugati és keleti országok sorozatban mutatták be műveit. A Video Róma fesztivál egész napos bemutatót és vitát szervezett, hatórányi anyagot mutatva be a munkáiból. A világ irodalmának sok jelentős alkotását, mitológiák, mesék és drámák sorát rendezte meg. Ötven egész estét betöltő videodrámát, videofilmet rendezett. Dante Infernóját, Swift Gulliverjét, a Münchhausent, a Don Juant, a mezopotámiai Gilgamest, az óegyiptomi Szetnát, az indiai Mahabharátát bemutató Szávitrit, az inka Ollantayt, a délkelet-ázsiai Fejenincs Írástudót, Kalaf és Turandot történetét, az Ezeregyegyéjszakát, Arisztophanész, Brecht és Dürrenmatt drámáinak videováltozatát. A Szindbád nyolcadik utazása című tizenkét részes sorozatát 17 ország számára vásárolták meg.
    1994-ben mutatták be a görög mitológiából készült hatrészes sorozatát és a Szent Gellért legendáját.
    A tévéjátékgyártás megszüntetése után, napjainkig, írókról, költőkről, budapesti és vidéki irodalmi folyóiratokról készít dokumentumfilmeket.
    A rendező összegezése: »Örülök, hogy olyan korszakban alkothattam, amikor ezek a művek még megszülethettek. Sajnálom, hogy komoly alkotásokban a televíziók ma nem alkalmazzák ezeket az egyre fejődő lehetőségeket. Keserűen látom, hogy a művészeti munkatársak eltűntek a stúdiókból. A pénz, a kapkodás, az összecsapottság, a felelőtlenség korszaka ez. Meggyőződésem, hogy a XXI. század alkotói visszatérnek majd a virtuális térben teremtett művekhez és színpompás drámák sokaságával kápráztatják el nézőiket.«”