Jon Fosse


Névadás



A színdarab ősbemutatója a bergeni Nemzeti Szín-en volt az 1995-ös Tavaszi játékokon. A színházi felvételt 1996-ban bemutatta a norvég állami TV (NRK). Ezért a darabért Jon Fosse elnyerte az 1996. évi Ibsen-díjat.




Szereplők:
Lány
Fiú
Hugi
Anya
Apa
Bjarne
 
 
 
I. felvonás
 
Kivilágosodik a színpad. A nappaliban egy fiatal terhes lány ül a színpad középső, hátsó részén elhelyezett kanapén. Előtte dohányzóasztal, annak hosszanti két oldalán fotelok. Jobbról ajtó az előszoba, a hálószoba és az emelet felé, balról a konyhába.
 
LÁNYNem kísért el
Nem törődik velem
Mit várjon az ember…
félbeszakítja, a nagy hasától kényelmetlen az ülés, igazgatja magát, végül feláll
Nem törődik velem
megkerüli a kanapét, a szín hátsó falán lévő ablakhoz megy, kinéz a félhomályba
Jöhetne már
rövid szünet
Együtt is jöhettünk volna
Buszon zötykölődtem
csak azért…
félbeszakítja, rövid szünet
Anya meg csak mondja
Mondja
hogy nem tud aludni
Csak mondja
Megállás nélkül
hogy nagymama lesz
körülnéz a szobában, egy asztalkához megy, felemel egy fényképet, nézegeti
Nem voltam
szép gyerek
felnevet
Ostoba fényképek
leteszi a képet, az ablakhoz megy, megáll, kinéz. Szünet. Kopognak az ajtón. Kezeit a nagy hasára helyezi
Ő lesz az
szünet, újra kopognak
Nem akart velem mutatkozni
rövid szünet, áll tovább és az ablakon át a semmibe mered. Újra kopognak az ajtón, ezúttal erősebben. A jobb oldali ajtóhoz megy, kinyitja, behallatszik, hogy a külső ajtón bejön valaki. Becsukja az ajtót, visszamegy a kanapéhoz, nehézkesen leül. Kisvártatva belép egy fiú, hasonló korú, mint a lány. Sporttáska és bőrönd van nála. Leteszi közvetlenül a bejárat mellett a padlóra Leveszi a dzsekijét, a közelebbi fotel támlájára akasztja. Most néz a lányra először
FIÚlassan, feszültséggel a hangjában
Nem találtam a házat
rövid szünet
Végül sikerült
és kopogtam
de senki nem nyitott ajtót
felnevet
Már arra gondoltam…
LÁNYfélbeszakítja, kérdőn
Igen
szünet
FIÚbólogat, körülnéz, körüljárja a nappalit, szünet
Szóval itt nőttél fel
LÁNYIgen
szünet. A fiú leül az egyik fotelba, újabb szünet
FIÚJó itt veled
LÁNYIgen
szünet
Jöhettünk volna együtt is
ha olyan jó velem
szünet
FIÚDe hát…
LÁNYfélbeszakítja
Nem akarsz velem mutatkozni
rövid szünet
FIÚkérdőn
Nincsenek itthon a szüleid
LÁNYAnya bevásárol
FIÚfeláll, körülnéz
Szóval itt nőttél fel
LÁNYNem akarok itt maradni
Kiborít
FIÚTe akartál…
elakad
LÁNYTörődhetnél velem
kicsit többet
Bármelyik pillanatban
szülhetek
És akkor hagysz egyedül utazni
míg te…
elakad, a fiú körbejárja a szobát, nézelődik
Nem akarok itt maradni
FIÚkérdőn
Telefonáltál
mielőtt beállítottál
LÁNYNem bírok itt maradni
Szülni fogok
s te törődhetnél velem egy kicsit
FIÚSzép itt felétek
A kopár sziklák
A virágok
Szél
S a szigetek mögött a nyílt tenger
LÁNYIgen
FIÚA ház mögött
jó kilátás lehet
a sziklán
LÁNYkicsit derűsebben
A Sziklaháton
FIÚIgen
LÁNYIgazi nagy viharban
felmászunk a Sziklahátra
de a szélben
nem tudunk megállni a lábunkon
FIÚTalán kimehetnénk
Kicsit később
LÁNYTalán
szünet, a fiú megáll az asztalka előtt, felemeli a fényképet, nézi
FIÚkérdőn a lányra néz
Te vagy
a lány bólint
LÁNYNem voltam szép gyerek
röviden felnevet. A fiú visszateszi a képet az asztalra, az ablakhoz megy, kinéz. Szünet
És később sem…
elakad
FIÚa lányra néz
Anyád vásárolni ment
kérdőn
A közelbe
a lány bólint, várakozón néz a fiúra
Bottal jár
LÁNYHiszen beszéltem róla
Párszor
De te nem figyelsz rám
Bármit mondhatok
FIÚAkkor őt láttam
Elhúztam mellette
Jött lefelé az úton
Én szemben vele
LÁNYElőfordulhat
FIÚkérdőn
És az apád
LÁNYMint mindig
Munkában
rövid szünet
Hamarosan megjön
a fiú a falon függő esküvői képhez lép, nézi
FIÚkérdőn
A szüleid
a lány bólint
LÁNYhirtelen felcsattan
Nem értem
ez hogy került a falra
Örökké csak veszekszenek
Azelőtt nem is volt a falon
rövid szünet
Biztosan a húgom akasztotta ki
A mániája
hogy rendben látszódjanak a dolgok
FIÚIgen
szünet, tovább nézelődik, megáll egy másik kép előtt, kérdőn
A húgod
LÁNYAz idősebbik
FIÚAki nem lakik itthon
a lány rábólint, szünet
S az apád munkában
LÁNYIgen
szünet
de hamarosan megjön
Sokáig dolgozik
s mire hazaér…
Mindig fáradt
a fiú bólogat
FIÚIgen
szünet
És az anyád…
elakad
Igen mondtad ő…
újra elakad
LÁNYtürelmetlenül
Sose figyelsz rám
Csak állsz ott
s ha valamit mesélek
nem figyelsz rám
FIÚDe…
csillapodj kicsit
szünet
A másik húgod
Jön ő is hamarosan
LÁNYMit tudom én
rövid szünet, gúnyosan
Ő is jön hamarosan
FIÚAnyád rendesnek tűnt
LÁNYtürelmetlenül
Honnan veszed
FIÚLáttam az úton
és…
LÁNYSemmi bajom vele
kezét a hasára fekteti
FIÚkérdőn
Rugdal a srác
a lány bólint
LÁNYgunyorosan
Srác
FIÚA kicsi
LÁNYAzt hiszed fiú lesz
felrántja a vállát
Szerintem is
FIÚA családoddal még nem találkoztam
LÁNYÉn sem a tiéddel
FIÚnevet
Szerencsére
LÁNYrövid szünet, idegesen
Itt nem bírom ki
FIÚCsak azt a pár…
elakad, szünet
Anyád mikor jön
LÁNYHonnan tudnám
Téblábol a boltban
Pletykáznak
Mindig akad valaki
FIÚMegéheztem
LÁNYMegvárjuk Apát
FIÚSokára jön
LÁNYNem
ajtónyitás, léptek hallatszanak
FIÚkicsit ijedten a lányra néz
Jön valaki
a lány bólogat
Az apád
a lány húzogatja a vállát, mindketten az ajtó felé néznek. Bejön egy fiatal lány, meglepetten néz a nővérére, majd a fiúra
HUGIa nővéréhez, kérdőn
Hát te itt
Jó kis meglepetés
és mekkora a hasad
a nővéréhez megy, átöleli a nyakát, leülnek a kanapéra
Jól kikerekedtél
Anya mesélte
hogy gyereket vársz
De nem mondta mikorra
felnevet, kérdőn
Hamarosan
a lány bólint
Most jöttél
Nem tudtam…
kérdőn
Csak úgy beállítottál
a lány bólogat
Mekkora a hasad
kérdőn
Megtapogathatom
a lány bólint, rövid szünet
Nem érzek semmit
LÁNYvárakozón, majd boldog mosollyal az arcán
Rugdos
Most kitapinthatod
Megint abbahagyta
HUGIGyakran rugdal
LÁNYMeglehetősen
HUGIMekkora lettél
Úgy látszik már
bármikor szülhetsz
Apropó
Bjarne üdvözöl
LÁNYvisszafogottan
Bjarne
HUGIIgen
rövid szünet
Találkoztunk a boltban
Üdvözletét küldi
s látogasd meg
ha egyszer hazatévedsz
Ezt üzeni
Feltétlenül keresd fel
LÁNYIgen
HUGIElmeséltem neki
hogy gyereket vársz
bizonytalanul
Nem tudtam
elmondhatom-e
Apa sem tudja
te persze nem értheted
Anya nem mondta meg Apának
hogy gyereket vársz
Azt mondja
nem meri
LÁNYfejével mutat a fiú felé
A gyerek apja
kínosan felnevet, Hugi és a fiú felállnak, kezet fognak, leülnek
Most jött
Anyával sem találkozott még
FIÚDe
LÁNYa húgára néz, türelmetlenül
Elmentek egymás mellett az úton
HUGIhirtelen
Kártyázunk
LÁNYNincs kedvem
HUGIa fiúra néz, kérdőn
Te és én
a fiú felhúzza a vállát, szünet. Hugi a fiú felé
Őrültség volt Anyától
hogy nem mondta meg Apának
hogy gyereket vártok
hogy ti ketten…
hogy…
Meg fog lepődni Apa
Mostanában nagyon hallgatag
Anyával meg nem lehet beszélni
Tisztára őrült
felnevet
Összezagyvál mindent
Nem lehet hinni neki
LÁNYMindig ilyen volt
HUGIApa meg hallgat
Szót sem szól
Éjjel alig alszik
Reggel korán kel
de korán is fekszik
Azt mondja
csak fekszik az ágyban
Nem tud elaludni
Mondja
LÁNYIgen
rövid szünet, kérdőn
Bjarne
Semmit sem változott
HUGISemmit
LÁNYa fiúra néz
Korombeli
Sokat jártam le
a bátyjához és hozzá
elakad
Meséltem már róla
a fiú bólint, felnevet
Persze te nem figyelsz rám
bármit mondhatok
rövid szünet
FIÚRégen láttad
LÁNYPár éve talán
HUGInevetni kezd
Tiszta bolondok
Bjarne és a bátyja
ajtónyitás, léptek hallatszanak, a fiú a lányra néz
LÁNYa fiúhoz
Mit izgulsz
HUGIAnya az
LÁNYa húgára néz
Csak vásárolni volt
Hugi az ajtó felé néz, egy idősödő hölgy lép be, az egyik lába merev, bottal segíti magát
ANYANicsak mind itt vagytok
Tudjátok mit…
elmosolyodik, a lányaira néz, majd a fiúra
Tudjátok mit hallottam
Lent a boltban
HUGIfejével a fiú felé bólint, anyjának mondja
Ő Beate fiúja
az anya újra biccent a fiú felé
ANYAAzt hallottam,…
szabad kezével a combjára csap, felnevet
LÁNYidegesen
Igen
Igen
szünet
Nem üdvözölnéd inkább…
elakad, gunyorosan
Nem találkoztatok még
az anya a fiúra néz, hozzá lép, kezet fognak, a fiú az anya mellett marad állva
ANYAAzt mesélték…
LÁNYfeláll, letorkolja anyját
Tudom mit akarsz mondani
az anya sértetten a lányára pillant, a fiú pillantását keresi, a fejét rázza, lassan megfordul, kimegy a bal oldali ajtón a konyhába, az ajtó becsapódik utána
HUGIerőltetett vidámsággal
Kártyázunk
LÁNYHallottad
hogy nincs kedvem
HUGIsértetten
Mi van veled
Csak kérdeztem
szünet, a fiú odamegy a táskájához, kinyitja, kivesz belőle egy könyvet
Kérdezni sem szabad
Beszélni se
a fiú leül a fotelba, felüti a könyvet és olvas
Csak úgy megkérdeztem
Miért vagy ilyen
LÁNYJól van na
HUGIfeláll, a fiú felnéz a könyvből
Ha te ilyen vagy…
Csak megkérdeztem
Hugi kimegy az előszobába, az ajtó őutána is becsapódik. A fiú a lányra néz, majd újra olvasásba merül. Rövid szünet
LÁNYNa most megismerheted a családomat
a fiú felnéz a könyvből, bólogat, tovább olvas
Ezt akartad
felnevet
FIÚtovább olvas
Igen
Nyughass
LÁNYItt minden rohadt
Apa robotol
Éjjel nem tud aludni
Anya a boltba rohangál
Pletykál
jópofáskodik
a fiúra néz
Nem figyelnél rám
a fiú felnéz a könyvből
Nem törődsz velem
Nem figyelsz rám
Amikor hozzád beszélek
Te…
elakad
FIÚMikor jön már az apád
LÁNYHamarosan
rövid szünet
Biztosan a…
elakad
FIÚRendesek velem
LÁNYÉrdekel is téged
Olvasol
az anya bejön a konyhából, nehézkesen leül a másik fotelba, a lányára pillant
ANYAAnya leszel te is
LÁNYkurtán
Igen
ANYAIgen
Régen láttalak
a lány rábólint
LÁNYNem ok nélkül
ANYAÉs most anya leszel te is
felemeli a botját, böködi vele lánya vállát
Anya
LÁNYVicces
Látom jól szórakozol
az anya visszahúzza a botot, sértett, nagyot sóhajt
Mondani akartál valamit
A boltban…
az anya újra sóhajt
Valami vicceset
az anya a fiúra néz, csóválja a fejét, szünet. A fiú olvas. A lány a sírás határán
Senki sem figyel rám
az anya a bot segítségével nagy nehezen feláll, kimegy az előszobába, mögötte becsapódik az ajtó, hallatszik, hogy egy másik ajtó nyílik és csukódik. Szünet. A lány a fiúra néz
Ülsz
Olvasol
Nem érdekel más
a lány felállna, de nehezére esik, visszahuppan
FIÚbólogat, tovább olvas
Igen
Szóltál
LÁNYNem törődsz velem
FIÚHiszen…
rövid szünet, hirtelen indulattal
Te pedig vagdalkozol
mindenkit megsértesz
LÁNYgúnyosan, kérdőn
Talán Bjarnéhoz menjek
a fiú felhúzza a vállát
Ő legalább érdeklődik utánam
Te csak ülsz és olvasol
sírósan
Maradj magadnak
FIÚIgen
a lány végül feláll, tüntetően kivonul a szobából, a fiú is feláll, tétován jár-kel a szobában, leül a kanapéra, bele-belenéz a könyvbe, de láthatóan nem olvassa. Hugi lép be az ajtón, egymásra néznek
HUGIElment
a fiú bólint
Ő csak ilyen
Néha rájön
Ilyen
csóválja a fejét, a kanapéhoz megy s a fiú mellé ül. Rövid szünet
Nem értem
Miért
De mindig ilyen volt
Nem csak most
hogy gyereket vár
Mindig ilyen volt
rövid szünet
Aztán megint normális
Akkor meg nagyon klassz
a fiúra néz
Nagyon klassz is tud lenni
FIÚbólogat
Igen
HUGINem értem
Mitől lesz ilyen
FIÚNem tudom
HUGIEgyszer csak rájön
a fiú bólogat
Te is láthatod
rövid szünet
Én nem szeretnék gyereket tőle
felnevet
FIÚÉn sem
Hugi élesen felnevet
De persze klassz is tud lenni
HUGIIgen
FIÚTe jobban ismered
mint én
HUGIEgészen normális is tud lenni
FIÚIgen
szünet, ajtónyitás, lépések hallatszanak. A fiú Hugira pillant
HUGIMegjött Apa
Megismerem
Ő az
a fiú a könyvébe temetkezik. Szünet. Nyílik az ajtó, egy ötven, hatvan év körüli férfi lép be. Erős, egészséges alkat, de látszik rajta, hogy fáradt. A fiú feláll, de az apa észre sem veszi, csak a lányát üdvözli egy fejbiccentéssel. A fotelhoz megy, leül. Továbbra sem vesz tudomást a fiúról. Felemel egy újságot, lapozgatja, felsóhajt. A fiú leül a másik fotelba, olvassa a könyvét
APAa lányához fordul
Ennek a napnak is vége
felsóhajt, kérdőn
Anyád lefeküdt
HUGITalán
FIÚmondana valamit
Azt hiszem…
HUGIfélbeszakítja a fiút
Lefeküdt
De az előbb még itt volt velünk
titokzatosan az apa felé
Beate hazajött
APAa lányára pillant, hitetlenkedve
Beate
HUGIbólogat
Beállított
Váratlanul
APAIgen
Hol van
HUGINem tudom
az apa bólogat. Hugi a fiúra néz, majd az apára
Beate fiúja
az apa gépiesen bólogat, futólag a fiúra pillant, aztán újra az újságba mélyed. Szünet. Az apa feláll, nyújtózik, körüljár a szobában. A fiú belemélyed a könyvébe
APAIgen
Igen
a lányára néz
Szóval Beate hazajött
Régen járt mifelénk
rövid szünet
De enni kellene valamit
HUGIAnya belefáradt a vásárlásba
A sok élménybe
APAEl tudom képzelni
HUGIÉppen az előbb pihent le
APAIgen
Gondolhattam volna
rövid szünet
Készítek valamit magamnak
az apa kimegy a konyhába, becsapódik mögötte az ajtó
HUGIkérdőn a fiúra néz
Találkoztatok már
a fiú felnéz a könyvből, rázza a fejét
Nem
a fiú csóválja a fejét, szünet
FIÚCsak most
HUGIŐrültek háza
Mindenki meghibbant
kivesz a zsebéből egy csomag cukorkát
Kérsz
a fiú bólint, Hugi kínálja, a fiú kivesz egy szemet a csomagból
Mit olvasol
FIÚCsak valami…
elakad
HUGIIgen
várakozással
Unalmasnak tűnik
FIÚmosolyog
Az
HUGIÉn nem olvasok soha
FIÚAzelőtt én sem
HUGIRossz tanuló voltam
FIÚÉn is
HUGIÉs mégis könyvet olvasol
FIÚIgen
rövid szünet
HUGIMit csinálsz
ha éppen nem olvasol
FIÚSemmi különöset
felnevet
HUGIÉn sem tudom mi legyek
rövid szünet
De te apa leszel
nevetgél
FIÚIgen
HUGIBoldog vagy
a fiú nemet int
Nem vagy boldog
a fiú újra nemet int
Persze ilyen fiatalon…
a fiú bólogat
Mindketten túl fiatalok vagytok
FIÚIgen
HUGINagy kaland
Gyereket vállalni
FIÚIgen
Igazad lehet
De…
elakad
HUGIÉn azt sem tudom
mihez kezdjek
Mit kezdjek magammal
FIÚA…
amihez kedved van
HUGIMit tudom én
mihez van kedvem
felnevet
FIÚValami csak érdekel
a konyhaajtó nyílik, az apa jön be. A fiú olvasásba merül
APAa lányához
Jólesett egy kis harapnivaló
Megéhezik az ember a munkában
rövid szünet
Szóval Beate hazajött
a lányára pillant
És most sétál egyet a környéken
Biztosan hamarosan megjön
Rég láttam
Igen
Igen
Jó lesz újra látni
az apa a fotelhoz megy, leül, elővesz egy szemüvegtokot, kiveszi belőle a szemüveget, felteszi és az újságot olvassa
HUGIelőveszi a cukorkát, apja felé kínálja
Kérsz
APANem nem
rövid szünet, a lányára néz
Hová ment Beate
HUGINem tudom
rövid szünet. A fiúra néz. Feláll, az ablakhoz megy, kinéz. A fiú felnéz a könyvből, az apára pillant, aki továbbra is elmélyülten olvassa az újságot
APAIgen
Igen
a fiú olvas tovább
Igen
Igen
Igen
az apa leteszi az újságot, feláll. A fiú továbbra is a könyvet olvassa. Az apa körüljár a szobában, a lányára néz
Szóval anyád lefeküdt
Megint fájdalmai vannak
HUGIAzt hiszem
APAIgen
Igen
megáll a fiú mellett, a lányához
Ő kicsoda
a fiú feláll
HUGIBeate fiúja
Az előbb már bemutattam
APAKönyvet olvas
HUGIIgen
APAIgen
Igen
Enni kapott
HUGIa fiúnak
Ettél valamit
a fiú nemet int
APAa lányának
Szóval Beate hazajött
Ő is vele…
a fiú felé int
HUGIÚgy látszik
szünet. Az apa a fotelhoz megy megint, leül, felemeli az újságot, lapozgatja
APAa lányának
Övé a bőrönd
FIÚaz apára néz, bólint
Igen
HUGIKivihetem az előszobába
APATőlem maradhat
FIÚMajd én
APAa lányára néz
Hol van Beate
Hugi a fejét rázza
HUGIMondtam már
Nem tudom
az apa összehajtja az újságot, feláll, az ablakhoz megy és kinéz rajta. Szünet. Nyílik az ajtó, az anya jön be, a botjával hadonászik maga előtt. Az apa ránéz
ANYAa fiúnak
Muszáj volt lepihennem
Hasogat a lábam
Hamar elfáradok
a fiú megértően bólogat
Nincs itt Beate
HUGIElment
APAaz anyának
Már ettem
ANYAa fiú felé
Rettenetes dolog megöregedni
Mondhatom
De még nem is vagyok
olyan öreg
elneveti magát
Csak az egészségem…
rövid szünet
Sovány vagy
Rád férne pár kiló
Éhes vagy
FIÚIgen
ANYAHogy milyen sovány vagy
szünet
Főzök valami jó vacsorát
APAaz anyának
Találkoztam Sverrével
ANYAepésen
Gondoltam
APAIgen
Azt hiszem nem volt teljesen józan
Rosszul nézett ki
ANYATe is
felnevet
APAValószínűleg nincs munkája
ANYAkérdőn
Nem volt ő a tengeren
APADe
Talán
ANYAa fiúnak
Testvéred van
a fiú nemet int
Szüleid élnek
FIÚIgen
ANYANagyon sovány vagy
felnevet, a lányára néz
Hol van Beate
HUGINem tudom
Kérdezted már
ANYAaz apára néz
Beate sem érezte jól magát
FIÚbehajtja a könyvet, leteszi a dohányzóasztalra, feláll, karjára teszi a dzsekijét, felveszi a földről a táskáját és a bőröndjét, kimegy az ajtón, nem hagyja, hogy az becsapódjon utána. Rövid szünet
APAŐ kicsoda
HUGIBeate fiúja
ANYAMondanom kell valamit
elakad, az apa elfordul tőle, az ablakhoz megy. Rövid szünet. Az anya nevetni kezd
Igen
APAaz anyára néz
Na kezd már
ANYARáér
Nem fontos
APAMikor jöttek
ANYAElőbb Beate
aztán a fiúja
APAMeddig maradnak
ANYANem tudom
APADolgozik
HUGIA fiú
Nem tudom
APABiztosan nem
rövid szünet. Az anyára néz
Hova való
ANYANem tudom
nevetni kezd
APAIsmerem az ilyet
ANYAHonnan ismernéd
Kedvesnek látszik
APAgúnyosan
Kedves
Igen
ANYAIgen
Az
APAŐ is itt fog lakni
ANYAHol máshol
APADolgozik
ANYANem tudom
HUGIRendesnek látszik
APAironikusan
Igen
Pont úgy néz ki
HUGIaz apjára néz, felemeli a hangját
Apa
APAIgen
rövid szünet, kimegy az előszobaajtón
ANYAa lányának
Tudsz valamit róla
HUGInemet int a fejével
Csak pár szót váltottunk
ANYASzűkszavú
HUGIIgen
ANYAhalkan
De ő a gyerek apja
HUGIAzt hiszem
ANYASzeretném azt hinni
HUGIHidd akkor
ANYANem volt erőm főzni
rövid szünet, elhúzza a száját
Megint hasogat a lábam
Azt hiszem
lepihenek
Apád is ledőlt kicsit
nevet, rövid szünet
Én is lepihenek
Megtalálod az ennivalót
HUGIMegtalálom
Te nem kérsz
ANYANem vagyok éhes
Magaddal törődj
Süss húst
HUGIMajd kitalálok valamit
rövid szünet
De én sem vagyok éhes
ANYAnevet
A sok édesség
HUGICsináljak egy jó vacsorát
ANYANem ártana
rövid szünet, kérdőn
Beate megjött
HUGINem hiszem
Hugi kimegy a konyhába. Anya ülve marad, majd nehézkesen feláll, kimegy az előszobába. Ajtónyitás és csapódás hallatszik.
Elsötétül a szín.
 
 
 
II. felvonás
 
Kivilágosodik a szín. A fiú bejön a nappaliba, körülnéz, mintha elnézést kérne, hogy visszamerészkedett ide. Odamegy a kanapéhoz, leül, kézbe veszi az újságot, belelapoz, felnéz, körültekint a szobában. Feláll, az ablakhoz megy, kinéz a besötétedett tájra, körüljár a szobában, megnézi a fényképeket a falon és a kisasztalon. Léptek hallatszanak. A fiú leül a kanapéra, kinyitja a könyvet, lapozza. Felnéz, körülnéz, nyílik az ajtó, a lány lép be rajta.
 
LÁNYa fiúra mosolyog, mintha kicserélték volna
Ma sem vagyok jókedvemben
a fiú rápillant
Ez van…
elakad
FIÚIgen
LÁNYkérdőn
A többiek
FIÚFogalmam sincs
szünet
Jártam egyet
Mire visszajöttem
Felszívódtak
LÁNYTalán lepihentek
rövid szünet
Hugi megint lement a boltba
felnevet. A fiú bólint. A lány ránéz, mosolyog
Már jobban vagyok
a fiú csak bólogat. A lány a fiú mellé ül a kanapéra. Belenéz a könyvbe. Szünet
FIÚApád hazajött
LÁNYBeszéltél vele
FIÚnemet int
Beszéltem
Beszéltem
Nemigen kedvel
De te sem
Akarod
hogy elmenjek
a lány ránéz
Mondd csak meg
Mit akarsz
Elmegyek
ha azt akarod
Elmegyek
csak szólj
LÁNYNem
erőltetett nyugalommal
Ellenkezőleg
Azt akarom
hogy maradj
De te nem törődsz velem
Neked minden mindegy
Ha itt maradsz
Ha elmégy
rövid szünet
Sosem törődtél velem
Ide is egyedül jöttem
Tudtad pedig
Nehezemre esik hazajönni
A szüleimhez
Nem bírom ki itt
rövid szünet
Kicsit jobban érzem magam
Ne kezdj piszkálódni
nagyot sóhajt
FIÚApád átnéz rajtam
LÁNYSemmi baja veled
Csak ilyen
FIÚEl is mehetek
LÁNYnagy levegőt vesz
Ha nagyon akarsz
felcsattan
Mire vársz
Úgysem törődsz velem
A gyerekkel sem fogsz
Menj csak
FIÚcsitítóan
Muszáj veszekedni
LÁNYTe kezdted
Már egészen jól éreztem magam
és te…
FIÚPersze te mindig kedves vagy
LÁNYLegalább figyelek rád
FIÚHagyjuk ezt
LÁNYNem törődsz velem
FIÚHa nem
hát nem
szünet
Most jobb itt neked
Nem hiszem…
elakad
LÁNYMondd csak
FIÚIgen
Igen
LÁNYA te ötleted volt
FIÚValahol lennünk kell
LÁNYHát ez az
ironikusan
Legalább megismerted a szüleimet
felnevet, szünet
Nem ezt akartad
FIÚNem is tudom
LÁNYMindig ugyanaz
Nem tudom
Nem tudom
szünet, a fiúra néz, elmosolyodik
Megint rugdal
kezét a hasára teszi, a fiú tekintetét keresi, összemosolyognak
Jó nagyokat rúg
Megnézed
a fiú elzárkózik, a mosoly lefagy az arcáról
Ez sem érdekel
FIÚközelebb ül a lányhoz, átkarolja a derekát, magához szorítja a lányt, nehezükre esik egymás szemébe nézni, végül összedugják a fejüket, rövid szünet
LÁNYNa jól van
szünet
Miért olyan bonyolult minden
Nem bírom ki ebben a házban
A hülye emlékek
Meg minden
Régiek
Rosszak
Nem maradok itt
lépések hallatszanak, az ajtót lesik várakozva
Nem jön senki
FIÚmagához szorítja a lányt
Megint elment valaki
szünet, vigasztalóan
Nem maradunk sokáig
Addig maradunk csak
amíg találunk egy lakást
LÁNYNem találunk
Nincs pénzünk
FIÚMajd lesz valahogy
nevet kicsit
Ahogy eddig is…
elakad
LÁNYIgen
rövid szünet. A lány a fiúra néz
Találtál már nevet
A gyereknek
a fiú rázza a fejét, halványan elmosolyodik, feláll, az ablakhoz megy, kinéz. Lépések hallatszanak. Egymásra néznek. Szünet. A lány feláll, felvesz egy női táskát a kanapé mögül, gyermekruhákat vesz ki belőle
Van már…
elakad
Valamije már van a gyereknek
mutatja a ruhákat a fiúnak
FIÚbólint
Igen
Látom
LÁNYa ruhákat nézi
Szépek
szünet
Nincs már sok időm
magában számol
Pár nap lehet hátra
boldogság ül az arcára
Talán annyi sem
cinkos mosollyal
Talán pont ma
a fiúra nevet
Talán pont ma szülök
Elmegy a magzatvíz
összegörnyed, kiegyenesedik
Most azonnal
Itt helyben
Most
szünet, várakozással teli
Nem pont most
maga elé emeli a gyerekruhát, mintha benne lenne már a gyerek, feltartja és körülvonul vele a szobában, átszellemült arccal mosolyog
FIÚkétkedve nézi a lány változó hangulatát, de átragad rá is egy kis boldogság
Klassz srác lesz
LÁNYIgen
FIÚElőbb meg kell születnie
LÁNYHamarosan
ijedten
De mellettem kell maradnod
Értsd meg
a fiúhoz megy, elébe áll
Nem akarok egyedül lenni
A szülés alatt
Velem kell lenned
hátrál
FIÚkínosan felnevet
De én nem bírom a vért
LÁNYAkkor is mellettem a helyed
FIÚIgen
Melletted
LÁNYvádlón
Már szülhettem is volna
Amíg nem voltál itt
a fiú igent bólint. A lány meglepetten, vádlón, de békülékenyen
Szülhettem volna
a fiú vállat von, igent int a fejével, szünet
Miért nem jöhettünk együtt
Egyedül buszoztam
Elviselhetetlen itt
És egyedül kellett hazajönnöm
Beszélgetni anyámmal
Kettesben maradni anyámmal
FIÚNekem…
elakad
LÁNYIgen
Tudom
összepakolja a gyerekruhát, visszateszi a táskába, az ablakhoz megy, kinéz, szünet
Figyelj
megfordul, összenéznek
Figyelj rám
FIÚIgen
LÁNYhosszú szünet
Nem fontos
FIÚMondd csak
LÁNYNem
Semmi
FIÚKitalálom
a lány bólint
Te gondoltál már
valami nevet
Mi legyen a gyerek neve
Nem erről akartál beszélni
a lány igent int, a fiúra néz, tehetetlenül csóválja a fejét
Apád után…
LÁNYfélbeszakítja
Muszáj valahogy hívni
Kell egy név a gyereknek
Nevet kell találni neki
Nem érted
Neve legyen
Nem lehet csak úgy
elneveti magát
Név nélkül
a fiú is felnevet, de gúnyolódva
Megérted végre
FIÚIgen
Természetesen
LÁNYGondoltam már néhányat
Felírjuk a te ötleteidet is
elővesz egy fehér lapot a táskájából
Sorban
a fiú mellé lép
Fiúnevek balra
Lányoké jobbra
kettéhajtja hosszában a lapot
Szerintem fiú lesz
Kezdjük azzal
Szerinted
a fiú tétova, szünet
Mit gondolsz
FIÚNem is tudom
LÁNYMondj valamit
Egy nevet csak kell adni a gyereknek
Mindenkinek van
Annyi név van
Nekünk csak egyet kell találni
FIÚIgen
LÁNYEgy szép nevet
a lány elmereng, a fiú bólogat
FIÚAnyád nem mondta meg az apádnak
hogy gyereked lesz
LÁNYMár hogyne mondta volna
Csak Hugi hiszi azt
FIÚNem gondolom
LÁNYElmondta
FIÚNem
LÁNYHa mondom
FIÚAkkor igen
LÁNYNem akarom
hogy közönséges neve legyen
De ne is nagyon különleges
FIÚÉn nem is tudom
LÁNYtürelmetlenül
Nem tudod
De kitalálhatnál valamit
Te is
Csak egyet mondj
FIÚGunnar
LÁNYmosolyog
Nem gondolod komolyan
hogy a mi fiunkat Gunnarnak nevezzük
felrántja a vállát, türelmetlenül
Csak úgy a hasadra ütsz
Nem veszed komolyan
szünet
FIÚkezd érdeklődni
Nevezzük el valaki után…
LÁNYironikusan
Mit akarsz
hogy a szüleim után…
Te félrebeszélsz
FIÚNem
Akkor nem tudom
rövid szünet
Talán nagyanyám után
Nagyon megértettük egymást
LÁNYAhhoz lánynak kell lennie
FIÚIgaz
LÁNYAnna
Nem így hívták a nagyanyádat
Kicsit olyan…
Nem is tudom
FIÚSzép név
LÁNYVégül is szép
Csak
FIÚMi bajod vele
LÁNYMondom
hogy szép
Talán Krisztina
FIÚAzt ne
LÁNYDe ez az én nagyanyám neve
Sosem találkoztunk
Itthon beszéltünk róla
Meghalt mikor kicsi voltam
Anya mesélt róla
milyen kedves volt
Olyan volt…
elakad
FIÚNekem úgy hangzik…
elakad
LÁNYLegyen Liv
FIÚkérdőn
Liv
a lány bólogat
Nem is tudom
rövid szünet
LÁNYKülönben is fiú lesz
FIÚIgen
LÁNYVan valami ötleted
FIÚEgyelőre nincs
Majd eszembe jut valami
Nem sürgős
LÁNYIgenis sürgős
Találjunk egy nevet
FIÚMeg sem született még
LÁNYEl kell dönteni
Mi legyen a neve
Mielőtt megszületik
FIÚLássuk előbb a gyereket
Mi passzol hozzá a legjobban
szünet
Lehet Bjarne is
LÁNYNe hülyéskedj
szünet
Írjunk fel még néhányat
Később választunk
Leírtam már párat
mutatja a kezében lévő papírt
Lánynevek
Hanne
Ez hasonlít a nagyanyádéra
Anna
Nem tetszik annyira
Hanne jobban tetszik
Nekem Marie is tetszik
Johanne is
Kicsit régimódi…
Sina
Ez szokatlan és ritka
Azért leírtam
a fiúra néz
Nézd
Olvashatod te is
a fiú beleolvas a lapba
FIÚAnnát nem írtad be
LÁNYNem
Nem tetszik annyira
FIÚindulatosan
Mi a bajod vele
LÁNYSemmi
Nyugi
FIÚÍgy hívták a nagyanyámat
rövid szünet, a listát nézi
Egyik sem tetszik igazán
LÁNYA fiúnevek sem
FIÚAzok sem
Kristian
Talán csak Kristian
LÁNYNeked aztán semmi sem jó
FIÚNem
_9 dne
Vagy mit szólsz Olavhoz
LÁNYkérdőn
Olav
FIÚNagyapám hívták így
LÁNYNem gondolhatod komolyan
Olav legyen a fiunk neve
Viccelsz
idegesen
Most komolyan
FIÚSzép név
LÁNYHülyéskedsz
egyre idegesebben
Nem vennéd komolyabban ezt az egészet
FIÚMiért
Mi a bajod Olavval
LÁNYElegem van
felszisszen, elmosolyodik
Rákezdett megint
Rúgkapál
hasára teszi a kezét
Gyere tedd ide a kezed
Érezd
Neked is érezned kell
a fiú húzódozik
Gyere
Kitapinthatod
Gyere már
a fiú a kezét a lány hasára teszi. A lány megfogja és arrébb viszi azt
Érzed már
a fiú tekintetét keresi
Nem
Nyomjad egy kicsit
a fiú nemet int
Dehogynem érzed
a fiú továbbra is nemet int
Érezned kellene
hogyan rugdos
FIÚelhúzza a kezét
Az apád
LÁNYIgen
FIÚNem hiszem
hogy nagyon kedvelne
Az apád
LÁNYKedvel is
Nem is
FIÚDe…
elakad
Nem is szólt hozzám
LÁNYIlyen
Fáradt
FIÚNem beszélt hozzám
A fejem felett
a húgodat kérdezte
éhes vagyok-e
A nevemet sem kérdezte
LÁNYNem maradunk sokáig
FIÚNem
a lányra néz
Én…
LÁNYIgen
FIÚA gyerekre gondoltam
Aki még meg sem született
LÁNYfelnevet
Nocsak
FIÚIgen
LÁNYÉs
FIÚArra gondoltam
lenni kell egy helynek
ahol a gyerekek összegyűlnek
Mielőtt megszületnek
A lelkük legalábbis
Beszélgetnek egymás közt
A maguk angyalnyelvén
Kíváncsiak
Ki hova kerül majd
Hiszen nem ők döntik el
Aztán megtudják egyik a másik után
Én Norvégiába kerülök
Mondja az egyik
LÁNYSzövegelj csak
Fantáziálj
FIÚIgen
A másik azt mondja
Indiába
Aztán az egyik Svédországba vágyott
de Finnországba került
LÁNYAbbahagynád
FIÚAki városba szeretett volna
Falura került
Csak mikor felnőtt
akkor tudott a városba költözni
Mindegyik kíváncsi
Milyen szülő jut neki
Csupa várakozás
LÁNYA mi gyerekünk
alaposan csalódik majd
FIÚS mindegyik fél a születéstől
Nem semmi megszületni
Fájdalmas és nehéz
És milyen lesz a fogadtatás
LÁNYNe folytasd
FIÚAz egyik szegény lesz
A másik gazdag
Szép
Vagy csúnya
Nagyon kíváncsiak
És az anya hasában
Mindegyik érzi
Milyenek a szülei
LÁNYkínosan felnevet
Szegény gyerek
FIÚIgen
A gyerek megérzi
A hangsúlyokból
Szeretik-e a szülei
Mennyire várják őt
rövid szünet
Így van ez
és én azt hiszem…
LÁNYfélbeszakítja
Fejezd be
Nagyon utálhatsz
ha ez jár a fejedben
FIÚA gyermek kíváncsi
Érzem várja hogy
Megismerjen bennünket
Meglássa a világot itt
Miben élünk
LÁNYIgen
FIÚMajd meglátja
LÁNYIgen
FIÚFeszülten várja
Mi foglalkoztat bennünket
Pont most
Hogyan nézünk ki
LÁNYNe beszélj így
Elszomorítasz
FIÚDe én valóban érzem
A gyerekben a feszültséget
LÁNYfelcsattan
Azért beszélsz így
hogy megbánts
a fiúra néz, aki nemet int
Akkor hagyd abba
FIÚMindegyik a mennyben van
A születésre várakozók
Ott vannak és várnak
Békésen és nyugtalanul
Leginkább nyugtalanul
LÁNYBefejeznéd
Mintha könyvből olvasnád
Muszáj ezt…
elakad
FIÚMert ők is csak emberek
Mint a halottak is
Hogy ember légy
Embernek kell érezni magad
Mint a születés előttiek
Mint a halottak
Mint a most élők
LÁNYHol olvastad ezt
a fiú a lányra néz, sértetten
FIÚNem tetszett
LÁNYNagyon nem
FIÚEz van
elakad
LÁNYironikusan
Ügyes
Illúzióromboló
Nagyon ügyes
FIÚAzt hiszem
nem szívesen látnak
bennünket itt
Engem semmiképp
LÁNYDe igen
Igen
FIÚDe…
LÁNYTudsz jobb megoldást
FIÚAzt nem
LÁNYhirtelen
Menjünk levegőre
Talán fel a sziklákra
Bedőlünk a szélnek
rövid szünet
Beszéltem róla
Jössz
FIÚDe már sötét van és esik
LÁNYAkkor is
FIÚNa jó
LÁNYHa vigyázatlanul mozgok
Beindulhat a szülés
elmosolyodik. Lépések hallatszanak
FIÚa lányra pillant
Jön valaki
a lány bólint. Nyílik az előszobaajtó, az anya lép be, aki a fiúra néz
ANYAKibírhatatlan a sajgás a lábamban
A fekvés sem segít
LÁNYGondoltuk sétálunk egyet
ANYAmosolyog
Ebben az időben
Alaposan kiszellőzteti a fejeteket
nevetgél
LÁNYIgen
ANYAA Sziklahátról láthattok
egy hajót
talán kettőt is
A tengeren
a lányára néz, kérdőn
Beszéltél apáddal
a lány nemet int
Igaz is
Lepihent
kérdőn
A húgod
Hol tekereg
LÁNYrázza a fejét
Talán a boltban megint
az anya helyeslőn bólint, a fotelhez megy, leül, kézbe veszi az újságot
Akkor mi megyünk
A Sziklahátra
ANYAMenjetek
kimennek, az ajtó hangosan csapódik utánuk, sűrű csönd, szünet, fény ki
 
 
 
III. felvonás
 
Kivilágosodik a szín. Az anya próbálkozik felállni a fotelból.
 
ANYAKibírhatatlan
Ez a fájdalom
Hogy ez nem tud elkerülni engem
És semmi sem segít
visszazöttyen a fotelba, kérdőn
Felállni sem bírok
szünet, az asztal fölé hajol, felveszi a fiú könyvét, nézegeti, belelapoz, visszateszi oda, ahonnan elvette. Lépések közelednek, az apa lép a nappaliba
APAaz anyára néz
Kicsit lepihentem
Talán el is aludtam
ANYATöbbre jutottál mint én
Ma nagyon sajog
az apa kimegy a konyhába, visszajön egy kávéscsészével, a kanapéhoz megy, leül, felveszi az asztalról a fiú könyvét, lapozgatja, beleolvas
APAIgen
Igen
ANYAÉjjel tudtál aludni
APANem eleget
rázza a fejét
Nem
Nehezen megy
Félek is már lefeküdni
ANYAÉn sem tudtam aludni
Csak feküdtem és kínlódtam
Jó ha percekre enyhült a fájdalmam
Elszunyókáltam
APAIgen
szünet
Hát akkor Beate hazajött
Nem beszéltem még vele
ANYABeállított
Itt állt az ajtóban
Nem telefonált
Csak beállított
APAkérdőn
Te tudod a nevét
az anya rázza a fejét
Nem kérdezted
az anya újra csak rázza a fejét
ANYAKedvesnek látszik
APAPersze
szünet
És Beate
ANYAKiment a Sziklahátra
Sétál a fiújával
APAPont jó időt választottak
szünet, az anya sóhajtozik
ANYAMegyek lefekszem kicsit
szünet
APABeate régen elment
Fáradt vagyok én is
Hamarosan lefekszem
kérdőn
Megvárjam
ANYAaz apára néz
Tudsz róla
hogy gyereket vár
döbbent csend
APANem
ANYAIgen
APASzóval gyereket vár
ANYAnevet
Most aztán nagyapa leszel
APATe mióta tudod
ANYAnevet megint
Bármelyik pillanatban szülhet
APAkérdőn
És ő az apa
ANYAnevet
Azt hiszem
APAIgen
ANYASzerencse
hogy apja is lesz a gyereknek
APAIgen
ANYABeaténak semmi nem ment könnyen
APADe mégis
ANYAMit vártál
APAEz a fiú…
elakad
ANYAMi bajod vele
Ismered talán
APASokáig maradnak
Bőröndöket is láttam
ANYAHonnan tudnám
Csak ma jöttek
Előbb Beate
Pár órával később a fiú
az apára pillant
Azt hiszem
az az öreg autó a fiúé
az apa rábólint
Láthattad te is
az apa újból bólint
APAIgen
szünet
De mit tudsz…
ANYAfélbeszakítja
Semmit
Megszüli a gyereket
aztán…
elakad
APAPénzük nincs
ANYAHonnan lenne
az apa előveszi a tárcáját, kivesz belőle néhány papírpénzt
APAIgen
ANYAEzt ne
Beatéval nem ilyen egyszerű
APABeate
az anya bólint
Vele egyáltalán
nem könnyű
ANYATe hoztad haza
emlékezz csak
Amikor telefonált
APAIgen
ANYAMi is történt
APAelutasítóan
Ne kérdezd
ANYACsak nem valami…
elakad
APAHagyjuk
ANYASose beszélsz róla
APANincs mit mondani
ANYAA nevelésben nem sokat segítettél
az apa felsóhajt
APAFáradt vagyok
ANYAfelcsattan
Elégszer hallottam
APAAzt hiszem
A fiú is
elakad
ANYAMi van a fiúval
APASemmi
feláll, jár-kel fel-alá
Lassan elteszem magam holnapra
lépések hallatszanak, ajtó csapódik, belép a lány, vizes a haja. Az apa ránéz, boldog mosoly az arcán
Szóval hazataláltál
Jól tetted
rövid szünet
Töröld meg a hajad
Hozok egy törölközőt
az apa kimegy a konyhába
LÁNYaz anyjához
Micsoda idő
az apa bejön egy törölközővel, odaadja a lányának, ő törli a haját. A fiú lép be, vizes a haja. Az apa ránéz, kimegy a konyhába
ANYAGyertek
Üljetek le
LÁNYa fiúnak
Töröld meg a hajad
átadja a törölközőt. A fiú törli a haját
Ítéletidő
a fiú a kanapéhoz megy, leül, leteszi a törölközőt az asztalra. A lány az ablakhoz megy, kinéz. Szünet
FIÚPokoli szél fúj
ANYAnevetve
Igen
Errefelé gyakori a szélvihar
FIÚIgen
ANYASzóval apa leszel
a fiú bólint, leszegi a fejét
LÁNYleül a kanapéra, anyját keresi a pillantásával, évődve
Te pedig nagymama
ANYAMondasz valamit
mosolyog
LÁNYHugi hol van
ANYAfelnevet
Honnan tudnám
Lement a boltba
ránéz a lányára
Régen láttunk itthon
LÁNYMondtad már néhányszor
ANYAIgen
Igen
LÁNYanyja tekintetét keresi
Akarod
hogy elmenjünk
ANYAnevet
Ekkora pocakkal
Nem
Azt nem
a fiú felé
Bizony
Errefelé gyakori az ítéletidő
FIÚIgen
szünet, felveszi a könyvet az asztalról, felüti
ANYANagy vihar van
FIÚfelnéz a könyvből
Igen
ANYAIgen
a fiú bólint, az apa bejön a konyhából, az ablakhoz megy, kinéz. Az anya a fiúhoz
Ő
az apa felé bólint
Szokott olvasni
Ő is
APAa lányára néz
Most esik csak igazán
az apa a szabad fotelhoz megy, leül, a fiú újra olvasni kezd, az apa a lányára tekint
Jó ideje
hogy itthon jártál
Gondolom
maradsz egy darabig
LÁNYNem tudom
APAVan pénzed
LÁNYEgy kevés
APAa fiú felé bök
És neki
ANYAfélbeszakítaná az apát
Ne…
APAa lányához
Veled egykorú
LÁNYfelcsattan
Neve is van
az anya kínosan felnevet
APANo ideje lefeküdni
Holnap is nap lesz
a fiú nyújtja a könyvet a lánynak, mutatja, olvasson el benne valamit, olvasnak, elmosolyodnak
ANYAMi az
LÁNYSemmi
visszadja a könyvet a fiúnak, aki tovább olvas
APAa lányára néz
Azt hiszem lefekszem
LÁNYJó éjszakát
az apa feláll, nyújtózik, az ablakhoz megy, kinéz, visszajön az asztalhoz, felveszi onnan a kávéscsészét, kiviszi a konyhába, visszatér a nappaliba
APABeate
Gyere ide kicsit
a lány feláll, odamegy az apjához, aki kezet fog vele s átad valamit
Neked szántam
a lány az apjára néz
Biztosan szükséged van rá
LÁNYzavartan
Köszönöm
az apa kimegy az előszobaajtón, ajtócsapódás. A lány zsebre teszi a pénzt, visszaül a kanapéra
ANYANa ez is megvolna
ajtónyitás, lépések hallatszanak, rövid szünet
A húgod lesz az
Egyenesen a boltból
Hugi bejön, az anya ránéz, csóválja a fejét
Ott voltál megint
HUGIVettem valamit
cukorkát kínál az anyjának, aki nemet int. A testvérét is kínálja
Találkoztam Bjarnéval
Azt üzeni
meglátogat
a lány bólint
ANYAŐ sem volt itt
Évek óta
a lány a hasára teszi a kezét
Rugdal
LÁNYbólint
Kegyetlenül
ANYAAkkora a hasad
Nem csodálom
Hamarosan szülsz
LÁNYa húgához
Megérinted
Hugi a kanapéhoz megy, leül nővére mellé, kezét a nagy hasra helyezi
Érzel valamit
Hugi igent int
HUGIAzt hiszem fiú lesz
LÁNYÉn is
ANYAIdeje
Három lány mellé…
elakad
LÁNYMit tudtok Annyról
ANYAKaptunk egy lapot
Megkeresem
a bot segítségével feláll, a kisasztalhoz megy, kihúz egy fiókot, kutat benne, kivesz egy képeslapot
LÁNYJó lenne találkozni vele
HUGIIgen
Remélem hamarosan hazalátogat
az anya átadja a képeslapot a lányának, aki nézegeti, elolvassa, átnyújtja a fiúnak
LÁNYMikor volt itthon utoljára
ANYARégen
Talán jön a nyáron
HUGIkérdőn
Írta
az anya rázza a fejét, ideges
Csak képzelődsz
LÁNYCsak hiszed
vagy tudod is
a fiú nyújtja a képeslapot Huginak, aki nemet int a fejével. A fiú leteszi a lapot az asztalra
ANYAAzt hiszem
Mondta is a telefonban
Nem emlékszem pontosan
hosszasan kopognak az ajtón
HUGIfeláll
Bjarne lesz az
LÁNYő is feláll
Majd én nyitok
HUGINem
Majd én
az anya felnevet, a fiú belemerül a könyvébe, a lányok mennek ajtót nyitni
LÁNYa húgának
Maradj
Majd én
Ülj csak vissza
Hugi megáll a szoba közepén, a lány menne, de a húga melléje lép
HUGINe vacakolj
LÁNYAkkor is én nyitok
nevetni kezd
HUGInevetve
Én
LÁNYmár mindketten kacagva
Menjünk együtt
karonfogva préselik át magukat a nappali ajtaján, eltűnnek az előszobában
ANYAmagyarázólag a fiúnak
Beate és Bjarne játszótársak voltak
a fiú felnéz a könyvből, bólogat
Régen látták egymást
szünet
LÁNYaz előszobából hallatszik
Te vagy az

hogy látlak
rövid szünet, az anya feláll, odabiceg az ablakhoz, kinéz
ANYAa fiúhoz
Kiadós eső
Sötét és hideg
Ahogy kell
BJARNEaz előszobából
Régen láttalak
LÁNYaz előszobából
Meg sem ölelsz
rövid szünet
ANYAa fiúhoz
Ez az eső
HUGIaz előszobából
Csak nem kezdtek itt tapizni a sötétben
ANYAgyorsan reagál
Esik
Csak esik
a fiúra néz, sajnálkozik rajta, a botjára támaszkodva a fotelhoz megy, leül, a fiúra néz, rövid szünet
Megnőttek a lányaim
Egyik meg már gyereket vár
Te pedig apa leszel
elneveti magát, kérdőn
Örülsz neki
a fiú felrántja a vállát
Nagyszerű
HUGIberont az ajtón, nevetve
Ezek ott a sötétben tapiznak
Meg vannak őrülve
LÁNYaz előszobából
Nem is igaz
bejönnek a nappaliba, a lány karonfogva vezeti Bjarnét, aki kicsit idősebb csak a lányoknál, a fiúk összenéznek, biccentenek egymás felé
ANYAösszecsapja a kezét
Bjarne
te vagy az
Régen láttalak
Kedves tőled
hogy beugrottál hozzánk
BJARNEIgen
Régen voltunk gyerekek
ANYAnevet
Ne is mondd
LÁNYa fiúra néz, magyarázólag
Bjarne és én a legjobb barátok voltunk
Gyerekkorunktól ismerjük egymást
Bjarne a szabad fotelhoz megy, leül, a lány leül mellé a karfára, Bjarnét lesi
Ott laksz most is
BJARNEMár amikor itthon vagyok
ANYAKedves tőled
hogy benéztél
Ritkán vagy te is itthon
BJARNELehetőleg
Soha
rövid szünet
Azért jó itthon
ANYAMegint hasogat
LÁNYBjarnénak
Itthon
a padlásszobádban
BJARNEIgen
Még arra is emlékszel
LÁNYKicsit kényelmetlen itt
Az öledbe ülhetek
BJARNEcsipkelődve
Még meggondolom
a fiúra pillant, majd ölébe vonja a lányt, átkarolja a derekát
Jól ülsz
a lány elégedetten bólogat
ANYAaggódással a hangjában
Nekem akkor…
elakad, Bjarnéra néz
Örülök
hogy láttalak
Lefekszem
A lábam…
BJARNEaz anyára néz
Jó éjszakát
a lányra néz, kezét a hasára teszi
Látom anya leszel
LÁNYIgen
Bjarne tapogatja a lány hasát
Ne tapizz
BJARNEa fiúra néz
És te
FIÚIgen
BJARNETe is korunkbeli lehetsz
LÁNYMajdnem annyi
mint én
a fiúra néz
Bjarne és én sokat lógtunk
Együtt
nevetgél
ANYAMennem kell
szünet, a fiúra néz
Megmutatom a szobádat
Ha le akarsz…
a fiú bólint
HUGIMajd én
ANYALegalább megspórolom a lépcsőzést
a fiú bólint, az anya a botra támaszkodva elbiceg az ajtóig
Jó éjszakát mindenkinek
az ajtóban ácsorog, a lányát nézi
Nem látni mindennap
Nem
Bjarnéra néz
És téged sem
Hát jó éjt
kimegy a nappaliból, hallani egy ajtónyitást és egy csapódást
LÁNYnevet
Végre elment
BJARNEMi bajod az anyáddal
LÁNYNem úgy gondoltam
HUGIa fiúra néz
Megmutatom a szobádat
a fiú bólint, feláll, viszi a könyvet magával. A lány átöleli Bjarne nyakát, a fiúra nevet
LÁNYBjarne és én…
titokzatosan félbeszakítja
Amíg ti ágyaztok
HUGINem hagyjuk ki
a fiúra pillant, cinkosan nevet
De nem ám
FIÚkelletlenül
Vicces
LÁNYugratva
Érezzétek jól magatokat
Bjarnénak
Mi is elleszünk valahogy
Nem igaz
BJARNENem vitás
FIÚBjarnénak
Minden jót
LÁNYBjarnéhoz
Na mesélj
Hogy vagy
BJARNEMeglehetősen
rövid szünet
HUGIkaron fogja a fiút, nevet
Akkor mi mehetünk is
a fiú bólint
Ti csak beszélgessetek
Vagy mit tudom én
a fiú még mondana valamit
Gyere már
kimennek az ajtón, lépcsőzaj hallatszik, Bjarne és a lány zavartan egymásra néznek
BJARNESzóval anya leszel
a lány bólint
Ma jöttél
a lány erre is bólint
LÁNYNem érzem jól magam itt
De…
Nincs hol laknunk
elakad
Biztosan tudod…
feláll Bjarne öléből, leül a kanapéra, rövid szünet
Anyámnak megtelefonáltam
hogy gyerekem lesz
BJARNEIgen
LÁNYŐ meg nem mondta el apának
Hugi ezt állítja
De én azt hiszem
Anyám mégiscsak elmondta apának
BJARNETalán
szünet
Máskülönben
Minden rendben
LÁNYIgen
BJARNEa plafonra mutat
Remélem, jól bírja
LÁNYnevet
Meglátjuk
Bjarne feláll, a kanapéhoz megy, leül a lány mellé, aki végigdől a kanapén és a fejét Bjarne ölébe hajtja. Lépcsőzaj, Hugi csörtet be a nappaliba
HUGIAzt mondta
lefekszik
a fotelhez megy, belehuppan
Kártyázunk
LÁNYNem
Nincs kedvem
HUGICsak kérdem
BJARNEcsodálkozva
Olvas
LÁNYMást sem csinál
HUGInevet
Itt ült és egész nap olvasott
BJARNENahát
Egész nap olvasni
a lányok nevetnek
HUGIKártyázhatnánk
LÁNYNem
ha mondom
HUGINem értem
Mitől vagy ideges
szünet
Hát akkor lefekszem én is
BJARNETőlem akár kártyázhatunk is
LÁNYNem
Nincs kedvem
HUGIAkkor jó éjt
a lány felkel a kanapéról
Hugi kimegy, becsapódik utána az ajtó, hosszú szünet
LÁNYÉn is fáradt vagyok
BJARNEfeláll, az ablakhoz megy, kinéz
Esik
Vihar van
Mint mindig
szünet
LÁNYGyere ide
Bjarne a lányra néz, a fotelhoz megy, leül. Léptek hallatszanak, az apa jön be pizsamában. A lány leül a kanapéra
APABjarne
Te vagy az
Aludtam egy sort
Megszomjaztam
Te is hazavetődtél
BJARNENéha kell
APAMegértem
szünet
Szép tőled
hogy ide is benéztél
BJARNEa lányra néz
Nem hagyhattam ki
APAIgen
Bjarnéra néz
Akkor egy darabig itthon maradsz
BJARNEIgen
APAHa muszáj
Muszáj
rövid szünet, vizet hoz a konyhából
Én visszafekszem
Majd máskor folytatjuk
Még találkozunk
BJARNEIgen
Most egy darabig
itthon leszek
APAAkkor hát
Holnap is nap lesz
az apa biccent Bjarne felé, kimegy, szünet
LÁNYFáradt vagyok
BJARNEMenj csak
Feküdj le
Én még üldögélek kicsit
nevetgél magában
LÁNYNincs kedvem lefeküdni
BJARNESzólj
ha útban vagyok
szünet
Azért furcsa
ha az anyád valóban nem említette apádnak
A gyereket
a lány bólogat, Bjarne feláll, a kanapéhoz megy, leül a lány mellé, átkarolja a vállát. A lány a fejét Bjarne vállára hajtja. Sokáig ülnek így maguk elé meredve. Bjarne benyúl a lány blúzába, simogatja a mellét.
LÁNYNe csináld ezt
Bjarne keze megáll a blúz alatt, húzza a lányt magához
Ezt se
BJARNEMint régen
A régi szép időkben
röviden felnevet, szorosan ölelik egymást, ringatóznak, szünet.
Lépés hallatszik. Szétrebbennek. A lány megigazítja a ruháját és a haját. Nyílik az ajtó, a fiú jön be, dzseki van rajta, leül az egyik fotelba. Szünet
LÁNYóvatosan
Lefeküdtél
Olvastál
FIÚMegpróbáltam
szünet, a lányhoz
A többiek lefeküdtek
a lány igent int
BJARNEAmint látod
szünet
Mit olvasol
FIÚEgy könyv…
feláll
LÁNYVisszafekszel
FIÚIgen
kimegy az ajtón, csendben becsukja maga mögött. Bjarne kérdőn néz a lányra, a lány felhúzza a vállát. Bjarne feláll, az ablakhoz megy, kinéz. A külső ajtó nyílik és csapódik
BJARNEElmegy
LÁNYApámnak nemigen tetszik
BJARNENem
visszamegy a kanapéhoz, a lány mellé ül
LÁNYTalán lefekszem
BJARNEMiért
LÁNYVisszajön
feláll, az ablakhoz megy, kinéz a sötétbe
BJARNEÉn…
elakad, feláll, a lány felé indul
LÁNYijedten, Bjarnéra néz
Mit akarsz
BJARNEelbizonytalanodik
Elmegyek
a lány bólint
De…
elakad, az ajtóig megy, kinyitja
LÁNYBiztosan visszajön
keserűen felnevet
De ha mégsem
akkor nevezhetem a fiamat Bjarnénak
még keserűbb nevetés, szünet
BJARNEaz ajtóból
Jobb
ha most elmegyek
a lány helyeslően bólint
LÁNYKikísérlek
BJARNEHagyd csak
Nem kell
LÁNYMenj
BJARNEMegyek
kimegy az előszobába, majd a külső ajtó nyílik és csukódik. A lány kinéz a sötétségbe. Csend, szünet. A fény kialszik, a függöny lemegy.
 
 
Vége


Kovács katáng Ferenc fordítása