Sebeők János

Két elem: a föld, az ég

    Ami kimaradt: a víz és a tűz. A Vízöntő jegyéhez képest ez már vívmány, az ezotéria világához képest akár rációnak is tételezhető. Mellesleg nekem megvolt a tűz és megvolt a víz is. Don Juanok mondják: a nő megvolt. Énnekem is megvolt a víz meg a tűz, hisz a Csepel Galéria Aquart és TűzArt kiállítását is volt szerencsém megnyitni. Voltam tehát már boszorkányként megégetve, s vetett már partra farönkként hullám. Ki-ki maga ringassa, ringassa.
    Lesz hát a föld és a nagy ég – most. A Nap útja által így, egy rövidke kör erejéig számomra ez úton s egyúttal kerek lesz a világ. Négyes fogattá Cassandra által beteljesült. Víz, tűz, levegőég és föld. Lebegő ég és zöld. Kék és zöld. A tetováció nyelvére lefordítva: üss.
    A különbséget, ha zongorázni tudnám: ég és föld. Valamikor kétségkívül nagyon különböztek egymástól. A Föld méhében s mélyében hordotta a poklot, míg az ég igencsak fenn hordta az orrát. Arisztotelészre és Arkhimédészre hajazva nekünk az volt valamikor az ég, ami a vízben a buboréknak ma is: felsőbbrendű cél. Felméne a buborék a mennyek országába s levegővel lett telides-tele.
    Mondok egy mesét. Valamikor az emberek haltak, valamikor az ég fenn volt s valamikor a föld lenn volt. Most sincs másképp és most sincs máshol, épp csak a jellemző buké gyöngébb. A halál kasza helyett immár kombájnnal arat, s birodalmának fele királyságát a klinikai halál, másik felét meg a biológiai halál kapja átadhatatlan örökség gyanánt, a föld pedig egy hely a sok közül, az ég pedig egy burok, mely űrhajóból akár felülről is illethető. Letekinthetünk a levegőégre felülről, s felkiálthatunk, te jóisten…
    Nemcsak az indiánok, nemcsak a veszélyeztetett fajok, de a nagy fogalmak is hovatovább rezervátumba szorulnak vissza, hol korlátozott érvényességgel uralkodhatnak a boldogtalanság fölött. Ez a korlátozott érvényesség: az átvitt értelem. A metaforai lét. Az illusztratív jelleg. Ég és föld kezd a teremtés sorsára jutni, osztozik a víz fölött lebegő lélek és a hetedik nap sorsában. Szó szerint érteni ma már zsenánt. A korszerűség nem akarja tudomásul venni saját egykori esküvését, ígéretét. Persze, persze, igaz, de ne vedd szó szerint, én nem úgy gondoltam, csak tulajdonképpen… A hét nap hét korszak, a teremtés nem teremtés, a fekete nem fekete, a fehér nem fehér.
    Apropó fekete-fehér. Az igenek és nemek közt a méltóság és a jog is nagy irtást csinál. Négerek nincsenek, csak feketék. Nyomorékok nincsenek, csak sérült emberek. Vakok nincsenek, csak gyöngénlátók. Hovatovább nők és férfiak sincsenek. Nincs fent és lenn. Nincs föld és nincs ég többé. A természettudomány és jogállam együttes erővel próbál sarkaiból mindent kiforgatni, ami sarkos, bántó és igazságtalan. Odavetjük a békének a tragédiát, s magunkhoz édesgetjük az elv nélküli magányt.