Vörös Zsuzsanna

Két kiskecske, GIDA (leány) és GIDÓ (fiú) kalandjai

    1. történet
    Egy délután a két kiskecske ránéz a falinaptárra, és látják, hogy néhány nap múlva karácsony lesz. Törik a fejüket, mit is ajándékozzanak apunak, anyunak és nagymaminak. Gondolkodnak új ólról, nagy rétről sok-sok fűvel, de végül úgy döntenek, hogy apu kukoricát, anyu káposztát, nagymami pedig puha répát kap a fa alá.
    Ötletük megvalósításához pénzre lenne szükségük: először anyuhoz mennek, aki elmondja, hogy a sok karácsonyi finomság, amelyet neki meg kell főzni-sütni, elvitte a konyhapénzt. Apu a kocsi javítására költötte kis pénzét, a nagymama pedig csak kifordítja nekik a zsebeit, így mutatva, hogy neki sincs pénze.
    A gidák a bankba mennek, de fiatal koruk miatt nem kapnak kölcsönt.
    Elindulnak hát a szántóföldre, hogy ott keressenek ajándékokat, de mindent belepett a hó. Nincs hát sikerük.
    Szomorúan lógatják a fejüket: hát már nem lesz ajándék a fa alatt?
    Ekkor ötletük támad: nekiállnak sebesen rajzolni káposztát anyunak, kukoricát apunak és répát nagymamának.

    2. történet
    GIDA egyszerre két fiúgidának is tetszik az iskolában. A gidák mindent megtesznek, hogy felkeltsék a figyelmét: a táskáját vinnék (rángatják, kié a dicsőség), virágot visznek neki (a két csokor nem fér el a lánygida kezében), tízóraijukat (káposztaleveleket) megosztanák, de a lánynak nem kell a sok ennivaló, sőt mindketten hazavinnék a biciklijükön, de addig-addig vetélkednek, amíg a lány gyalog elindul haza.
    Kelletik magukat a sportpályán: az egyik dagadó izmokat mutat, a másik gyorsvonati sebességgel robog körbe.
    Mindketten mellé akarnak ülni a padba, de a lökdösődés eredményeképpen a két lovag a földre pottyan, ahol keményen verekednek.
    Az osztályfőnökük felszólítja a küzdőket és GIDÁ-t, hogy vessenek véget a vetélkedésnek. GIDA nem tud választani a két udvarló között.
    Így aztán beosztja őket: hétfőn az 1-es számú udvarlóé a terep, kedden a 2-esé, szerdán megint az egyes, és így tovább.

    3. történet
    A két kiskecske szobájában mindig rendetlenség van: az asztalon GIDA fésűi, szemceruzája, szalagjai, női cicomázó szerszámai hevernek szanaszét, szekrényéből kilógnak a ruhák, ágya alatt a cipői egymás hegyén-hátán. A sarokban GIDÓ horgászfelszerelése kupacolódik nagy rumliban, az ágya alatt egyéb sportfelszerelések, labdák. Anyu nagyon dühösen követeli, hogy mivel már nagyok, tartsák rendben a helyiséget.
    A két kis állatka nekiáll rendet tenni, de hiába. Az összerakott cuccok szétdőlnek, a ruhák, cipők nem férnek el a helyükön. GIDÓ javasolja, hogy dobják szemétbe GIDA dolgait, amiket feleslegesnek ítélt, GIDA viszont GIDÓ férfiholmiit látná szívesen a hulladékkosárban.
    Végül nagy egyetértésben áthordják a dolgokat a szüleik felségterületére: a szépségipar kellékei a fürdőszobába ömlenek, anyu dolgait leszorítva a polcokról, a sportszerek, horgászcuccok apu garázsát töltik meg, a ruhák anyuék hálószobájába, a cipők pedig a tisztítószerek helyére, a konyhába költöztetnek.
    A két gida elégedetten nézi az üres – következésképpen rendes – szobát. Anyu és Apu pedig rémülten nézik az eredményt.

    – – – – – – – – –