A Föld megszámlált napjai



    Akárhogyan is jött létre az élet, mindenképpen egy csodában élünk. Ha a Föld isteni eredetű, úgy a Teremtésben élünk, ha villámok erejével álltak össze az aminosavak valami módon élő szervezetté, annak is el kell kápráztatnia bennünket. Az biztos, hogy a 4,5 milliárd éves bolygón élő fajok egyike vagyunk, aki nem látszik túl hálásnak létéért.
    Büszkék vagyunk az emberi öntudatra, részben ezek miatt tartjuk magunkat embernek.
    De vajon elég szabadok és elég tudatosak vagyunk-e ahhoz, hogy életben tudjunk maradni ezen a bolygón?
    Mit ér az emberi szabadság és értelem, ha csak a bioszféra pusztulása árán képes kiteljesedni? Nevezhetjük-e magunkat humánusnak, ha például a gazdasági racionalitásnak nevezett rövidlátóság miatt vesztik el emberek a munkahelyüket és egész erdők az életüket?
    Nevezhetjük-e magunkat racionálisnak, ha elpusztítjuk létfeltételeinket, ha a pazarláshoz való ragaszkodás háborúkkal veszi el a szegényektől, amit még lehet?
    Túlságosan előreszaladt a fejlődés, már embertelenül jó gépek és embertelenül átláthatatlan intézmények vesznek körül bennünket. Mindenki rég elfelejtette, hogy annak idején miért hoztuk őket létre, és mára versenyezni kényszerülünk saját intézményeinkkel, gépeinkkel. Újra át kellene gondolnunk, hogy mit akarunk elérni a minket segítő eszközökkel, és hogy ezek valóban segítenek-e bennünket.
    A különféle emberi kultúrák, társadalmak döbbenetes változásokra voltak képesek, ezért nyugodtan bevallhatjuk magunknak, hogy most újra nagy választás előtt állunk: meg kell változtatnunk eddigi stratégiánkat. Tovább nem lehet úgy viselkednünk, mintha egy végtelen világban élnénk. Bár saját érzékszerveinkkel kevéssé érzékelhető, mégis fel kell fognunk, hogy elérkeztünk határainkhoz.

Mi volt ez a bukkanó?

    Fontosak a forradalmak, az államalapítás és a vallási ünnepek, de nem kevésbé fontos, hogy sok százmillió ismert bolygó közül ez az egyetlenegy kék, ahol élnünk lehet. Legyen hát valóban ünnep a Föld napja, legyen munkaszüneti nap április 22-e! Minden vallás, forradalom és állam ezen a bolygón valósulhatott meg, bontakozhatott ki, a Földre mégsem figyelünk kellő mértékben. Kezdjük ezzel a szimbolikus lépéssel a Földhöz, magunkhoz való viszonyunk megreformálását!
    Legyen egy nap az életünkben, amikor kicsit lassítunk, elgondolkozunk, hogy mi is az a Föld, ami lehetővé teszi létünket! Álljunk meg egy időre, nézzük új szemmel mindennapi életünket, gondoljuk át, hogy igazán úgy élünk-e, ahogy szeretnénk! S vajon a Földön lakó többi lény – akik közül sokan függnek tőlünk, legyenek azok emberek, vagy más lények –, velük vajon megfelelően bánunk-e?
    A Föld-ünnep alkalom arra, hogy az ember időt szánjon a hozzá közeli dolgokra. Figyeljünk arra, ami közvetlenül körülvesz bennünket, nézzük meg hol élünk! Milyen gyümölcsöket eszünk például, azokat kik termelik, ők hogyan élnek? Milyen cipő van rajtunk, azt ki készítette, ember vagy gép? Mennyi élet, energia árán jött létre? Kényelmünknek milyen ára van, és ezt ki fizeti meg? Hallhatnak-e majd még madárdalt unokáink, ha mi minden évben új bútort szeretnénk?
    Legyen tehát április 22. munkaszüneti nap, amikor elültetünk egy fát, kirándulunk, gondolkozunk, beszélgetünk földi létünkről, és végre megpróbálunk olyan életmódot kialakítani, mely a Föld számára is tolerálható.
    E cél eléréséért több zöld szervezet aláírásgyűjtő akcióba kezdett.

Gondos Gábor
a Föld Napja a Trafóban szervezője