Csepregi János

A határ egyik oldalán

Csak hallgatni
Bölcsen,
Szólalni némán,
Sárga jelzés
A kabátomon,
Sápadt csillag
A szívem fölött,
Megszaggatott
Tekintetem
Körbejár,
Hová temettétek
Istenemet?

A fény

A fény farag.
Megalkotja tűzben még mosdatlan tekintetünket.
Mosolyára tenyerében szétfutnak az üveggolyók,
S egyszerre láthatjuk teljes szépségét.
Nem veszít el belőlük egyet sem.
Madártermetbe zárva tintafoltos ég alatt,
Bensőnkben a lélek.
Az ember is alkot.
Tenyerébe szikladarab, várost farag.
Égig érőt.
Gépekből olvasztva a rendszert, a létet.
Gyermeket formálva önmagává,
Feledve alkotóját.