Both Balázs

Balatoni metszet

(Mező Zsuzsának)

halk hullámverés fogad
a habok közt véres sárkányfogak
tojássárga héliumgömb lebeg
lent homokkövek vöröslenek
nem látszik a part a pára
jeleket ír a láthatárra
a fövenyen maszatos kisgyerek
tapicskolja a langy vizet
délben füstízű szél: valahol
halpaprikás leve forr

Ősz

(Anettnak)

mikor az első reggelek ködén
a nyár még tompán átvilágít
távoli fények ragyogják be
a tér gesztenyefáit

mikor nem az a déli napsütés
mely lángot fakasztva árad
hamarosan az északi szél
jelt ad a pusztulásnak

mikor közelít az a néhány nap
mert átalakulnak a kertek
minden amit megszáll az ősz
pőrén szorongva reszket

mikor könnyű halotti máglyaként
mindenfelé levelek égnek
hangtalan válik semmivé
a tárgy a test a lélek

Öt haiku

Tihany

Parton homokkő.
Hullámok közt vöröslő
véres sárkányfog.

Drótsövény

Nap szemezgeti
a vadszőlőt, tűzpiros
levelek közül.

Március

Zsendülő füvek
tenyérnyi körökbe lőtt
zöld nyílhegyei.

Befőtt

Tartósított nyár.
Üvegfényben duzzadó
vérbő eperszem.

Nyugalom

Víztükör villan.
Sirályok hajókáznak
égi habokon.