Iparoscsaládban születtem. Szüleim 1934-ben Kispestre költöztek, ahol édesapám városi alkalmazottként dolgozott. Iskoláimat e városban és Pestszentlőrincen (később Budapest XVIII. kerületében) végeztem. Itt érettségiztem 1952-ben. Ez év őszén kezdtem el tanulmányaimat Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskoláján és államvizsgáztam 1955 nyarán orosz nyelvből. A csepeli Vas- és Fémművek fordítóirodáján kaptam állást, ahol 1956. október 23-áig dolgoztam. 1955-ben megházasodtam, 1956. augusztus 4-én megszületett első kislányunk. 1956. november 20-án családommal elhagytuk Magyarországot. Labdarúgótudásomnak köszönhetően a nyugatnémet egyetemi városba, Göttingenbe kerültünk. Az egyetemen finnugor és szláv nyelvészetet és irodalmat, valamint kelet-európai történelmet hallgattam. 1958 februárjában megszületett második kislányunk. Az anyagiak hiánya következtében tanulmányaimat félbe kellett szakítanom, de a labdarúgás újfent kisegített, és a VW-gyárban kaptam tisztviselői állást. 1962-ben Hannoverben az újonnan alapított Központi Műszaki Könyvtár keleti osztályán kaptam állást. Főnökömet 1963-ban kinevezték az Alsó-szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár főigazgatójának Göttingenben. Az ő hívására 1965-ben visszatértem Göttingenbe a könyvtár referenseként. Feladatköröm: finnugor nyelvészet és irodalom, Finn- és Magyarország a társadalomtudományok területén és Kelet-Európa történelme. Göttingenben megnyílt a lehetőség könyvtári munkám mellett félbeszakított tanulmányaimat folytatni. 1971-ben finnugor és szláv nyelvészetből és irodalomból, valamint kelet-európai történelemből ledoktoráltam. 1960-ban megszületett harmadik kislányunk, 1968-ban fiunk, 1974-ben elváltunk. 1975-ben megházasodtam másodszor, 1980-ban született egy fiunk. 1978-tól 1991-ig megbízott előadóként – referensi feladataim mellett – az egyetem Finnugor Szemináriumának munkatársa voltam. Emellett nyelvészeti és tudománytörténeti dolgozatokat írtam. 1998-ban nyugdíjba vonultam, de a tudományos munkát folytatom.
Munkáim: Entstehung und Entwicklung der Frequentativsuffixgruppe (Disszertáció 1971); Katalog der finnisch–ugrischen Bestände der NSuUB Göttingen. I–III. köt. 1977 (Pótköt. 1982; 1986; 1992; 1997); Geschichte der osteuropäischen Bestände der NSuUB Göttingen. (1978); Ein Csoma-von-Körös-Autograph in Göttingen (1984); Slavisch–ungarische Kontakte in Transdanubien im 11. Jh. (1986); Schlözer und die finnisch–ugrische Sprachwissenschaft (1988); Adalékok Farkas Gyula személyéhez és munkásságához (1991); Untersuchungen zu den ungarischen Lehn- und Fremdwörtern in der deutschen Sprache (1999); Neuere ungarische Lehnübersetzungen aus dem Deutschen. (2001); Készülőben: A hazatérő Farkas Gyula. Szerk: Futaky István és Kesztyüs Tibor. Budapest: Universitas Kiadó (2003)
