Kopcsányi Ottó

ötvösművész (Budapest, 1933. január 28.)

    Köszönöm a NAPÚT szerkesztőségének a kedves felkérését, hogy néhány szót írjak magamról. Azzal kezdem, hogy Isten éltessen bennünket hetveneseket, s adjon erőt, egészséget a további hetvenkedéseinkhez!
    Szüleim egyszerű idős emberek, kistisztviselők voltak, akikhez megszülettem. Középiskoláimat az erzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban végeztem. Gyermekkorom óta nagyon szerettem rajzolni, így elhatároztam hogy felvételizek az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakára. 1953-ban felvételt is nyertem. Felejthetetlen öt boldog évet töltöttem el Borsos Miklós szobrászművész növendékeként. Az alakrajzot Schej Ferenc festőművész oktatta. Jó volt követ faragni tanárommal. Borsos Miklós az a művész volt, aki számunkra az egyetemes európai képzőművészetet mutatta be. Nemcsak az alkotás folyamatát tanultuk tőle, hanem humánumot, látásmódot, emberi tartást, általános kultúrát is. 1958-ban diplomámat kitűnő eredménnyel védtem meg, s a Művelődési Minisztérium egyéves ösztöndíját nyertem el. 1955-ben az országos képzőművészeti kiállításon a VIT pályázaton II. díjat nyertem el egy fémplasztikámmal. 1956-ban együtt vonultam diáktársaimmal a Körúton. Lelkesek voltunk, bizakodtunk, felejthetetlen élmény volt.

Falikép

    1960-ban kineveztek tanársegédnek az ötvös tanszakra, ahol négy évig oktattam. Nagyszerű emberekkel, tehetséges hallgatókkal találkoztam. Borsos Miklós szabad szellemiségét próbáltam továbbadni, miután őt koholt vádak alapján eltanácsolták a főiskoláról. 1958-ban megnősültem, feleségem, Tolnai Györgyi első és utolsó nagy szerelmem, aki 44 éve hű segítőtársam, kritikusom is. Két okos és tehetséges nagylányunk van. Nagyobbik lányom orvos, a kisebbik textilrestaurátor a Nemzeti Múzeumban. Négy gyönyörű, bájos, eleven unokánk van. Sok örömet kapunk tőlük. 1964-től önálló művészeti tevékenységet folytatok. A Művészeti Alap tagja lettem, szaktitkári, lektori teendőket is elláttam. 1998–2000-ig a Magyar Alkotóművészek Egyesületének szaktitkára voltam. 1958 óta rendszeresen veszek részt hazai és külföldi iparművészeti kiállításokon.
    Egyéni kiállításaim: 1968 Pécs, Képcsarnok Gal.; 1970 Budapest, TV Gal.; 1975 Balatonfüred; 1976 Helsinki, Hörhammer Gal.; 1978 Pécs, Képcsarnok Gal.; 1979 Zalaegerszeg, Ifjúsági Ház; 1980 Budapest, Budavár Gal.; 1982 Nagykanizsa, Képcsarnok Gal.; 2002 Budapest, Passage Galéria.
    Csoportos kiállítások: 1958 Moszkva, 1963 Graz, Lipcse, Belgrád, 1966 Bukarest, 1967 Budapest Ernst Múz., 1968 Bécs, Stuttgart, 1969 Kairó, 1970 Budapest Ékszer 70., Szófia, 1976 Miskolc, 1977 Amszterdam, 1978 Belgrád, 1979 Egervár, 1980 Szófia, 1981 Budapest, 1983 Csehszlovákia, 1985 Budapest, Soproni Tavaszi Fesztivál, 1995 Sopron Érembiennálé, Szentendre ötvöskiállítás, 1998 Ráckeve: Muráliák, 2000 Budapest, Vigadó Gal., 2001 Soproni Érembiennálé, Budapest Műcsarnok Jubileumi Kiállítás.
    Nagyobb méretű muráliákat is készítettem: 1968 Szombathely Vérellátó Központ – rozsdamentes acél plasztika. 1970 Szófia Magyar Intézet – alumínium térrács. 1976 Miskolc Megyei Tanács – órával kombinált vörösréz plasztika. 1977 Budapest Magyar Rádió bronz felirata. 1983 Budapest Monimpex Szálló – rozsdamentes acél plasztika.
    Egyedi tervezésű és kivitelezésű használati tárgyakat, fali plasztikákat, érmeket készítek, melyeket a galériákon keresztül forgalmazok.
    Összefoglalva munkásságomat szerencsés helyzetben dolgozhattam, szabadon alkothattam.
    1960 óta, ha tehettem, utazgattam, autóval bejártam egész Európát, de a legnagyobb élményt a Kelet varázsa nyújtotta. Magamban őrzöm India csodás palotáit, Burma aranytemplomainak ragyogását, a kínai nagy falon átfutó szél süvítését. Naplementét a titokzatos Nepálban, Tibet kolostorainak faggyúillatát s az imamalmok halk zaját. Megcsodálhattam Angkor pusztuló templomait, az indonéziai Borobudur szentélyét, Prambanan tornyos templomait. Japán felhőkarcolóit, szentélyeit, a teaszertartás gésáit. Korea hegyeit, lassan úszó dzsunkáit. Xian csodálatos agyaghadseregét, Ming-kori sírokat, Sanghaj modern új múzeumát, Thaiföld, Bali, Ceylon magával ragadó vallási szertartásait. Marakes sikátorainak labirintusát, Egyiptom piramisainak gigantikus méreteit.
    Felejthetetlen élményekben volt részem, amelyeket egy éremsorozatban is rögzítettem.
    Így újra áttekintve az életemet, csak azt tudom mondani a teremtőnek: köszönöm. JÓ MULATSÁG, FÉRFIMUNKA VOLT.