Ilpo Tiihonen
Mezzo
Áthatolt rajtam az éneked,
józan maradok egész este,
Ave Maria, semmit nem kérek tőled,
minek is könyörögnék, mikor már minden itt van –
szemed taója, két új naprendszer
s a robbanás, mely az összes rossz nyelvet porként
szitálja ölembe
nem is akarom érteni, milyen volt beléd szeretnem,
mikor isten egyik fülemen bement,
a másikon meg ki, s nyom gyanánt otthagyta
hangod puha mancsát.
Oboa
Cibálja a havat a kékajkú,
hidegvérű szél.
Magamban szedegetem össze a lakásban elhullajtott hajszálaidat
s belőlük készítek
vágyamnak vánkost.
Cselló
Minden erőnkkel üvölteni kell
most, mikor az agyagba gyömöszölt Bachot
teherautó-platón viszik el,
a katonák meg letolt nadrággal
sorakoznak, hogy megbecstelenítsék saját anyjukat.
Csak suttogni kell most minden erőnkkel,
hogy meg ne riadjanak a tócsánál az őzek
s hogy temetésünkről ne hiányozzon a muzsika.
Rövidke óda
Abbahagytam a dörmögést
arcod
láttán,
megváltoztattam alakomat
a te kontúrod
miatt,
összetapasztottam megrepedezett nézeteimet
érintésed
jóvoltából
s a hangodért
átgyaloglok a tűzön ősöreg
azbesztruhám nélkül
és persze jó okkal
újból elvakít
a világ.
Szopori Nagy Lajos fordításai
Ilpo Tiihonen (1950): A középgeneráció egyik legjelentősebb és legegyénibb hangú lírikusa. Pályája 1975-ben indult. Hetyke, bohém, fiatalos hanghordozását kezdettől átszínezi a szemérmesen rejtőzködő mély érzelem és a lét távlatainak felvillantása. Erőteljes képiség jellemzi verseit, s a modern finn lírában szinte egyedül műveli a szabad vers mellett a kötött, rímes formát is. Színműveket, librettókat is ír: Az angyal öccse című, Marku Fagerudd megzenésítette gyermekmusicalt az 1998–99-es évadban a budapesti Kolibri Színház is játszotta. Magyarul két antológiában is jelentek meg versei. (Tengeráramok, 1996; Kánon az erdőn, 1999). A közölt versek a 2002 őszén megjelent Eros című kötetéből valók.