Igaz világ

    A kis vadóc, Nyulak a hurokban, Nincs maradás – a három, hosszú elbeszélés terjedelmű emlékidézés, melyet Gyerekidő címmel egybefogva a Püskinél adott ki Serfőző Simon, a jóízű olvasás ritka örömével lepi meg az olvasót. Hiteles rajza ez a könyv egy tanyasi fiúcska nehéz eszmélkedésének a Zagyva és a Tisza találkozásánál, a fordulat évei táján. Hiteles nemcsak népi miliőjének rajzolatával, mely egyenes leszármazottja a móriczi, illyési népi mélyvilágnak, de az észjárásnak, gondolkodásmódnak, erkölcsiségnek és nem utolsósorban a történetmondásnak azzal a kiteljesedettségével, amelyet ma éppen nem divat dicsérni, mint ahogy a szegénységet sem divatos eszményíteni.
    Nincs is miért – ezt tudja, aki megélte –, hacsak nem azért, mert semmivel fel nem cserélhető tapasztalásai életre szóló tartással és életbölcsességgel kamatoznak annak, aki mindent kiáll, s a jó szerencse, a mindig előadódó segítő szándék, akaratereje és a gondviselés folytán ne4m nyomorodik bele.
    Nem kurrens ismeret az, hogyan osztanak szét egy csirkét a paraszti asztalnál, hogyan lesz alkalmi vízárus asz ember gyerekéből vagy mi lehet az a mókár, amellyel a gyermekeket riogatják, de hisz az irodalomnak semmilyen minősége nem kurrens olyan értelemben, hogy a mindennapokba átplántálható lenne. Kurrens azonban, méghozzá égi, örök – transzcendens – érvényességgel a törvény, hogy az ember járjon egyenes, ne pedig görbe úton. A gyermekszem tisztánlátásával vetül elénk a kor, amelyben az ember választhatta az elaljasodás útját is – mint minden korban –, és meg is tisztulhatott a szégyenkezésben hibái, csínytevései, mulasztásai fölött. Merthogy van lelkiismerete.
    Fejlődéspróza-füzérnek is felfogható Serfőző műve, melyet akkurátusan szövögetett, egészséges derűt árasztó, ízes nyelven írt történetben tár elénk. No persze, tudjuk, fejlődés nincsen (az már a haladás legnagyobb igehirdetői is gyorsan gellert kapott a konszolidációval a globális rend felé). Csak remény, hogy az ember gyerekének fel lehet nőnie nemes eszményekhez, igazodnia lehet példaképekhez, kapni lehet útravalót az élethez – olyan könyvektől, mint Serfőző Simoné.

Bognár Antal