Földrajz. A Dráva és a Villányi-hegység által határolt területen fekszik a Baranya megyei város, Siklós. Fekvését megszépíti a 442 méterre kiemelkedő Szársomlyó és a 408 m magas Tenkes-hegység. Közúton (58 sz.) a megyeszékhelytől való távolsága 32 km.
Történelem. Magyar eredetű nevének írásmódja az évszázadok során gyakran változott, mai neve a török idők óta állandósult. A várépítő Kán nemzetségre és a Siklósra utaló legkorábbi írásos emlék 1294-ből való. Amikor a vár a Garaiak tulajdonába került 1401-ben, Siklós a nádor városa címet viselte és az ország sorsát érintő fontos tanácskozások helyszíne lett. Vára a XVI. században a török elleni védelem egyik fontos állomása, de 1543-ban a túlerővel szembeni küzdelemben elesett. A Rákóczi-szabadságharc idején Siklós az osztrákokkal szemben tanúsít ellenállást. A németek XVII. század eleji betelepítésekor az itt maradt szerbek és a lassan gyarapodó számú magyarok együtt teremtették meg a település fejlődésének feltételeit. A vár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elveszítette katonai jelentőségét. Siklós a kiegyezést követően lassú fejlődésnek indult, a mezőváros, majd nagyközség 1977-ben ismét városi rangot kapott.
Demográfia. Az országos tendenciákkal megegyezően a halálozás itt is meghaladja az élveszületés arányát, de Siklós a betelepülők növekvő számával mégis emelkedő népességű város. A kor szerinti rétegződés a 60 éven felüliek mellett (17%) a 17 éven aluliak nagyobb arányát mutatja (20%). Az aktív munkaerőnek számító korosztály jelenléte 62%-os. Jövedelmi viszonyaik romlottak.
Műemlékek. A legjelentősebbek: a reneszánsz és barokk részletekkel díszített vár, mely a XVIII–XIX. században nyerte el mai farmáját, a copf stílusú görögkeleti templom, a katolikus plébániatemplom, melyben egyedülálló középkori eredetű gótikus falkép-együttest tártak fel és a refomátus templom. Védelem alatt áll a ferences rendi kolostor, a rendház és a máriagyűdi kegytemplom is. Török kori emlék az Europa-Nostra díjjal kitüntetett Malkocs-bej dzsámi.
Gazdasági élet. Siklós mezőgazdasága a szövetkezeti gazdálkodás felbomlásával még nem nyerte vissza egyensúlyát, a vidék hagyományosan kiemelkedő szőlő- és borkultúrája jobb helyzetben van. Az iparnak a kesztyűgyárban és a lánckészítés terén van érdekeltsége, a Tenkes-hegyi márványból készült termékek külhonban is vevőre találnak. Az ipar fejlődését jelentheti a 2002-ben létrehozott ipari park. Partnerkapcsolat az ausztriai Feldbach várossal jött létre és a bulgáriai Belovóval, valamint a törökországi Avanosszal van alakulóban. A határ menti bevásárló turizmus hatására gyors fejlődést mutat a kereskedelem, az üzletek és vendéglátóhelyek száma 500 körüli. A szálláshelyekből hiány van, ami a népszerű harkányi gyógy- és termálfürdő közelsége miatt is megoldásra vár. A beruházási tervek között a vár rekonstrukciós munkái, a strand fejlesztése, a kórház rekonstrukciója és a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakiskola fejlesztése szerepel. Befektetési lehetőség kínálkozik az ipari parkban, a tradicionális kézműiparban (kesztyűkészítés, faipar), a turizmusban és a szőlészet-borászatban.
Infrastruktúra. A lakásállomány 96%-a kap vezetékes vizet, a csatornázás 73%-os, telefonnal minden második lakás rendelkezik. 2000-ben kiépült a gázközmű-hálózat a város egész területén. A város belterületi úthálózata 38 km, valamennyi portalanított.
Oktatás, kultúra, rendezvények. A város bölcsődéje, két óvodája, két általános iskolája, a zeneiskola, a gimnázium és a szakiskola önkormányzati fenntartású. A katolikus és a református egyház egy-egy általános iskolát működtet. A Városi Művelődési Központ és a Várszínház Kht. szervezi a kulturális rendezvényeket, és kezeli az állandó és ideiglenes kiállításokat A Városi Galériában Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek képei láthatók. A Várban képző- és iparművészeti kiállítások, a kőtár és a Tenkes kapitánya alakjainak panoptikuma várja a látogatókat. A legjelentősebb rendezvények a Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál és Verseny (idén a XXV.), a Várszínház, a Nemzetközi Néptáncfesztivál, a Siklós ART és a Szalon képzőművészeti kiállítások, valamint a Siklósi Ősz ünnepe.
Cst.: Máriagyűd
Klh.: Akasztófadülő, Csukmadülő, Ezerévesdülő, Göntérdülő, Hidegkútdülő, Makárdülő, Melegmájdülő, Poroszlódülő, Postaszállás, Szőlőhegy, Zuhányadülő