Babiczky Tibor

(Lenne, hogy nem)

Lenne, hogy nem kerestet
semmi örök, s ha tudnád,
hogy jártuk Budapestet,
szívemmel, találni rád
akartunk, ez egy maradt,
a körutak s a terek
lombtalan fái alatt
sétáltunk, mintha veled
lennünk még – hol lehetsz? – hogy
bármi földi mozdulatban
szökik belőlünk, elfogy
épp a fény, ha mozdulatlan
a menny, de nevetésedtől át-
tetsző kék szövet lett
nehézkedése bent az égi
légies tömegnek.