Vác hazánk egyik legrégibb városa.
A váci püspökség alapítását a történészek egybehangzóan első királyunknak tulajdonítják. Az első püspöki templomot fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az 1074-ben lezajlott győztes mogyoródi csata után. A városról az első írásos említés 1075-ből származik, I. Géza király a garamszentbenedeki bencés apátság alapító levelében Vácot már városnak (civitas) nevezte.
A tatárok 1241 márciusában, Fekete vasárnapon kardélre hányták az egész várost.
A város virágzásának tetőpontjára a reneszánsz idején, Báthori Miklós püspök idejében jutott.
A mai Vác történelmi belvárosa tulajdonképpen a XVIII. szd. elején a német és a magyar város összeépítésével a középkori városszerkezet megtartásával jött létre. A magyar és a német lakosság mellett görög kereskedők is letelepültek.
A két Althann, Althann Mihály Frigyes és Althann Mihály Károly népjóléti, közművelődési és egyházi intézményeket létesített (Városháza, Vörösház) díszes barokk épületeket és kápolnákat emelt, megépíttette az ország egyetlen, ma is látható barokk hídját (a Gombás-patak hídját) és számos köztéri szobrot állított. Eszterházy Károly püspök városrendezési elképzeléseit, az új székesegyház és püspöki palota építését Migazzi Kristóf püspök – egyben bécsi érsek – fejezte be. Az 1848–49-es szabadságharcban a város derekasan kivette részét, a tavaszi hadjárat döntő ütközete 1849. április 10-én a Gombás-patak hídjánál győzelemmel zárult. Az első világháború idejére Vác már Pest megye legiparosodottabb városa volt.
A történeti emlékeit szinte sértetlenül megőrző Vác mind a mai napig nyüzsgő kisvárosi életet él. Több mint tízezer diákja, élénk kulturális élete, püspöki székhely jellege, kedvező közlekedési és kereskedelmi lehetőségei folytán napjainkban is a térség központja. Számos zenei együttese és civil szervezete, regionális, országos és nemzetközi rendezvényei, múzeumai, művelődési háza, strandja, sportcsarnoka, hangulatos vendéglátó- és szórakozó helyei egész évben kellemes kikapcsolódást biztosítanak. Ennek a kínálatnak méltó keretet ad a Duna teraszairól a Börzsöny és a Cserhát hegységek dombjaira felkúszó, tornyaival és háztetőivel a folyó felől páratlan látványt nyújtó városkép.
