Utódaink jogvédője

    Korunk uralkodó technológiai-gazdasági világrendje korábban soha nem látott fenyegetéseket hozott létre a természeti és az ember által létrehozott környezet értékei számára. A technológia által biztosított – hatásukban gyakran alig ismert – lehetőségek ma szinte teljes mértékben a gazdasági logikának vannak alárendelve, és ebben a rendszerben a létező politikai mechanizmusok igen alacsony hatékonysággal biztosítják bármilyen, a rövid távú haszonelvűség által nem indokolható („nem nyereséges”) érvelés érvényesíthetőségét. Ez utóbbi kategóriába tartozik a gazdaság szokásos megtérülési idején (öt-tíz év) vagy a választási ciklusok időtartamán (négy év) túlmutató hosszú távú érdekek védelme, és az etikai alapon folytatott érvelés is rendre alulmarad a rövid távú érdekekkel folytatott csatákban. Míg a technológiai-gazdasági rendszer retorikája a gazdasági növekedést a végső emberi boldogság megteremtése alapjának állítja be, folyamatosan tapasztaljuk, hogy az anyagi javak előállítása ezt nem biztosítja; sőt környezetünk ökológiai és az ember számára fontos más értékekben egyre szegényedik, olyannyira, hogy az ma már súlyosan veszélyezteti magának az emberi fajnak a fennmaradását is. E folyamatok nem kímélik Magyarországot sem.
    A jövő nemzedékek sorsa a ma döntésein és tettein múlik, ahogyan azt az UNESCO 1997-es, A jelen nemzedékek felelőssége a jövő generációk iránt című deklarációja is kimondja. Utódaink jogának érvényesítését az egészséges környezethez, a földi életlehetőségek gazdag változatosságához azonban a jelen demokratikus rendszerei nem képesek biztosítani. Az emberi cselekvés technológia által időben és térben messzire nyúló következményeit a döntéshozatal jelenlegi fórumai nem tudják jelentőségüknek megfelelő súllyal számításba venni. Szükség van ezért a demokratikus intézményrendszer olyan irányú bővítésére, ami a jelen generációk döntéseiben megjeleníti a jövő generációk iránt érzett felelősséget.
    „A jelenleg élő és a jövő generációk élete és egészsége természeti alapjainak megőrzésére, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek számára a választás szabadságát, az élet minőségét és a természeti erőforrásokhoz való akadálytalan hozzáférést megtartsa, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja” – így kezdődik az a törvénytervezet, melyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, a Védegylet vezetőségi tagja dolgozott ki. A törvénytervezetet 2000 szeptemberében mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. Az elhangzott előadásokból idézünk:

    Lányi András (a Védegylet szóvivője): Nem arról van szó, hogy a jövőről való gondoskodás új kötelesség, az az újdonság, hogy mi ennek a kötelezettségnek nem vagyunk képesek eleget tenni. Az emberi jogok nyilatkozatát másfél évtizeddel követően Thomas Jefferson arra hívja fel a figyelmet, hogy az államoknak nincs joguk olyan adósságokat felhalmozni, amelyek harminc éven belül nem fizethetők meg, hiszen ezzel utódaink jogait korlátoznánk a szabad rendelkezésre. Vajon mit gondolna Jefferson rólunk, akik az élővilággal szemben olyan több ezer éves adósságot halmozunk fel, amit nemzedékek hosszú sora fog nyögni? Mártírok és szentek a fizikai nélkülözés és megpróbáltatások legsúlyosabb körülményei között az erkölcsi hőstettek maximumát nyújthatják, de ha ilyenfajta kínoknak és nélkülözéseknek az egész emberiséget tesszük ki, akkor az máshoz, mint erkölcsi degradációhoz nem vezethet. Tessék ellátogatni Ruandába és Burundiba, és meglátjuk, hogy meddig erkölcsi lény az ember. Alapjában véve zsákmányoló civilizáció vagyunk. Azt hisszük, hogy azok a jogi és morális alapvetések, amelyek jegyében élni méltóztatunk, az erőszak, a zsákmányolás durva formáitól mentesítenek bennünket. De nem, csak mi a zsákmányt nem más embercsoportoktól vesszük el, hanem a természettől: utódaink örökségét zsákmányoljuk.
    Sólyom László (az Alkotmánybíróság volt elnöke): Miről is szól a törvénytervezet? Egy független ombudsmanról, akit a parlament választ. Saját hivatala van, tehát nincs se alá-, se fölérendelve senkinek. A jelenlegi általános ombudsman azért nem alkalmas erre, mert ő a klasszikus modell szerint kizárólag hatóságoknál vizsgálódhat, tehát nagyon sok minden kiesne a hatásköréből. Mi ennek az ombudsmannak a funkciója? Ha tulajdonképpen mindenre van hatóság, akkor mi az ördögöt csinál az ombudsman? Kapásból ez lesz az első parlamenti érv, hogy ott van a Környezetvédelmi Felügyelőség, rögtön kiszabja a bírságot, egyébként is jobban tudja, ő méri, minek ide egy ombudsman, aki csak handabandázik. Az ombudsmannak közvélemény-formáló szerepe kell hogy legyen. Ha felszólal, bármilyen ügyben, tekintélyénél fogva szavai be fognak szivárogni a köztudatba. Az ombudsman nem lesz hatóság, az ő fő profilja a véleménnyilvánítás.
    Majtényi László (adatvédelmi ombudsman): A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézménye egyedülálló kezdeményezés. Nem ez lenne az első alkalom, hogy Magyarország egy világszerte példa nélkül álló intézményt alapít: kisebbségvédelmi ombudsman sincs másutt, csak nálunk. Mitől függ, hogy egy országban egy adott helyzetben milyen szakombudsmant kell létrehozni? Olyat, amelynek a létrehozását a társadalom kikényszeríti. Tehát ha megfelelően megszerveződik egy közvélemény. Akkor is szükség van szakosított ombudsmanra, ha egy bizonyos kérdésben a társadalom veszélyeztetettsége rendkívül nagy, ám a védekező mechanizmusa gyenge. Ekkor a társadalom azon részének, amely képes arra, hogy meggyőzze a közösséget, kötelessége felhívni erre a veszélyre a figyelmet. Akkor is szükség van szakombudsmanra, amikor súlyos bizalmi válság alakul ki a társadalom és a politikai elit között valamely kérdésben, és a veszélyt kezelni hivatott intézmények sem állnak a feladatuk magaslatán.
    A Védegylet a törvénytervezetet eljuttatta valamennyi parlamenti pártnak, bízván abban, hogy a politika felismeri ezen intézmény felállításának sürgősségét és érdemi lépéseket tesz. Ez azonban nem így történt: egyetlen párt sem vállalta fel a törvénytervezet képviseletét. Több civil szervezet ezért úgy döntött, hogy – addig, amíg létre nem jön ezen új intézmény – a tervezetben javasolt országgyűlési biztos feladatkörébe tartozó tevékenységeket a nem-kormányzati szervezetek számára biztosított jogi keretek között, saját eszközeikkel látják el. Így alakult meg a Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK). A képviselet feladata, hogy a nem-kormányzati szervezet rendelkezésére álló szűkösebb keretek között, de mindenben a törvénytervezet elveit követve, jogi és politikai téren valamint a nyilvános tájékoztatás eszközeivel fellépjen a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. A JŐNEK számos, az ország különböző területein tevékenykedő civil szervezet aktív együttműködésével, egyfajta hálózatként működik. Olyan esetekben vizsgálódik és folyamodik jogorvoslatért, ahol a hatóságok döntése vagy magánszemélyek tevékenysége sérti az utánunk jövők elidegeníthetetlen jogát a földi életlehetőségek gazdag változatosságához, illetve az egészséges környezethez. A JŐNEK által vizsgált ügyek kiválasztásánál elsőrendű szempont, hogy olyan precedens-értékű ügyekkel foglalkozzon, amelyeket vizsgálva a közvélemény figyelmét ráirányíthatjuk az emberiség örökségét kockáztató beavatkozások természetére és jellegzetes válfajaira. A Képviselet az eljárások során polgári peres eljárásokat indít, beadványokat készít az ombudsmanokhoz, konferenciákat szervez, nyilvános demonstrációkat tart. A munka során a legfontosabb eszköz a nyilvánosság: minden ügy szerepel a JŐNEK rendszeresen kiadásra kerülő jelentéseiben, illetve az ügyek fontosabb fordulatait illetően a Képviselet rendszeresen tájékoztatja a sajtót. Az utódaink és saját magunk létfeltételeit veszélyeztető döntések meghozatalát ugyanis ma leghatékonyabban a társadalmi nyilvánosság visszatartó ereje gátolhatja meg. A képviselet munkája során rendre szembesül azzal a ténnyel, hogy a jövő nemzedékek érdekei napról-napra súlyosan sérülnek, sok esetben visszafordíthatatlanul. A JŐNEK egyik fő célja az is, hogy ezt bizonyítsa a felelős döntéshozók felé és elérje, hogy az Országgyűlés – annak érdekében, hogy a jövő generációknak biztosíttassék a részvétel, a figyelembevétel és az önvédelem joga – mihamarabb tűzze napirendjére a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosáról szóló törvényt.

Bezdán Györgyi–Kajner Péter

A Jövő Nemzedékek Képviselete elérhető a következő címen:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1.
Telefon: 06-1-317-6482.
Drótposta: vedegyletiroda@zpok.hu