Tisza-parti Szülőfalum nevét írói névként vettem fel. Gyermekkoromban a határban körbetekintve tíz falu templomtornyát tudtam összeszámolni: Gulács, Tivadar, Tarpa, Szatmárcseke, Nagyar, Kömörő, Penyige, Fehérgyarmat, Nábrád, Panyola. Földművelő őseim között református papok is voltak. Boldizsár nagyapám az egyházközség kurátoraként sokat tett a falu fejlődéséért. Könyvtárában szívtam magamba a tudományt. Apám, Balla Bálint az első világháborúban Lemberg alatt golyót kapott a lábába, minden időjárási változáskor sántikált. Négyéves frontszolgálatát versben örökítette meg.
Kisar református elemi népiskolájában tanítóim szülőföldem, a szép Tiszahát, a magyar haza szeretetére neveltek. Kiváló földijeim, a csekei Kölcsey Ferenc és a csécsei Móricz Zsigmond írásai nagy hatással voltak rám. Már kisiskolás koromban elhatároztam, hogy a magyar történelmet és földrajzot fogom kutatni. 1952–1958 között Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen földrajz–földtan–történelem szakosként tanári diplomát szereztem.
Rövid tanári működés után a Kartográfiai Vállalatnál térképész lettem. 1958–1980 között számos térképet szerkesztettem, ezek között a legjelentősebbek: Magyarország Nemzeti Atlasza, Európa Autóatlasza, Középiskolai Történelmi Atlasz, iskolai történelmi falitérképek. 1967-ben a Hadtörténeti Intézet térképtárosaként országunk huszonötezer régi térképét ismertem meg. Háromévi munkával kategorizáltuk ezt az értékes anyagot. Itt készítettem el doktori disszertációmat Magyarország történelmének térképi ábrázolása címmel.
A XX. század nyolcvanas éveiben a magyar térképészet vezetői elhatározták a magyar térképészet történetének megírását. Kogutowicz Manó (1851–1908) életművének felkutatását bízták rám. Feleségemmel, Havasi Gizella kartográfussal megtaláltuk a család származási helyét, Wojnicz városkát a lengyel Galíciában, a szülőházat a morvaországi Seelowitzban (Židlochovice), s további dokumentumokat szereztünk a magyar nyelvű térképészet megalapítójának bécsi, soproni és budapesti működéséről Az 1990-es évek elején még 542 Kogutowicz-térkép volt található Magyarországon. 1995-ben adtam ki magánkiadásban Kogutowicz Manó térképei című könyvemet ezer példányban. Ez a könyv, amely 2001-re elfogyott, alapműnek számít. Ugyanis olyan földrajzi mutatóval és címleírással rendelkezik, amely a vonatkozó térkép tárolási helyét és keresőszámát is feltünteti. Sokat segített az USA-ban élő unoka, Kogutowicz Manuela, akinek meghívására 1986-ban harminc napot utaztam az Államokban. Első könyvem hasznából utaztam 1996-ban Ausztráliába, ahol nagy kartográfusunk dédunokáit, Helga Nilsent (Sydney), Charles Nilsent és Olaf Nilsent (Melbourne) is felkerestem. Nevük nehéz angol kiejtése miatt Kogutowicz Károly professzor norvég származású anyósának, Nilsennek nevét vették fel. Nilsen Helga biztatott, hogy könyvemet angol nyelven is ki kell adni. Magánkiadásban, saját pénzemen jelent meg 1997-ben Manó Kogutowicz the great Hungarian cartographer című könyvem ötszáz számozott példányban, amely a magyar nyelvű kiadás javított, bővített kiadása.
Török kori kéziratos térképeink hazánk viharos történelme következtében Európa különböző gyűjteményeibe kerültek. Az elmúlt negyven év során Karlsruhéban (1971, 1979, 1997), Münchenben (1971), Stockholmban (1975), Isztambulban (1976), Párizsban (1979), Stuttgartban (1997) kutattam. Svédországi kutatásaim eredményeként adtam ki 1996-ban Törökkori várrajzok Stockholmban című könyvemet ezer példányban. Ez a mű 122 vár és erősség rajzának másolatát tartalmazza. Többségük magyar vonatkozású. A mai napig vitatott kérdés, hogyan kerültek a színes mappák a svéd király levéltárába.
Stuttgarti kutatásaim eredményeként adtam ki kétnyelvű (magyar–német) könyvemet Száz várrajz Württembergben címmel, ötszáz számozott példányban. Az összes térképi szöveget közlöm magyar és német nyelven. A térképek a korabeli hadtörténet fontos forrásai. 1999-ben adtam ki az Egy kartográfus barangolásai című könyvemet ötszáz példányban. Az ebben olvasható 140 tanulmányom felöleli a megelőző negyvenkét év utazásait, kutatásait. A könyv újdonsága, hogy a magyar könyvészetben először méretarányonként minden katonai térképből egy-egy részlet bemutatásra kerül. Ezek korábban titkosak voltak.
1968 óta kutatom a Karlsruhéban őrzött 407 magyar vonatkozású, török kori, kéziratos térképet. Megszereztem az összes filmet, a németek díjtalan publikálást engedélyeztek. Megírtam a könyvet (696 oldal) 423 térképes, A/4-es nagyságú másolattal. Alapítványi támogatást kaptam a nyolcszáz példányos kiadásra: Karlsruhei térképek a török háborúk korából. Ez is kétnyelvű lesz, a teljes térképi tartalom közlésével.
Boldog ember vagyok. Hetvenedik évembe lépve elmondhatom, megvalósítottam gyermekkori álmomat, beutaztam a fél világot Los Angelestől Syndey-ig, megírtam hosszú életem, kutatásaim történetét. Ez az új világ úgy hozta, hogy a népszerű tudományos könyvek írójának három funkciót kell vállalnia: meg kell írni a könyvet, saját pénzén ki kell adnia, és végül el kell adnia. Nem azért, hogy ebből anyagi haszna legyen, hanem mert így jön össze a pénz a következő könyv nyomdaköltségére. Könyveim sikeresek, Stockholm, Koppenhága, Hannover, Bécs, Oxford, Cambridge gyűjteményei is a megrendelőim közé tartoznak. Magyarország százhúsz városában vásároltak tőlem. Kárpátalján és Erdélyben ajándékba adom.
Eljutottam az Értől az Óceánig.
