Anemone Latzina

A féltékenységről

De:
a gesztusok tovább függtek
a falakon.
De:
a padlófényen áttűnik
a pucér lábak nyoma.
De:
az arcokat lekaparták
a gyengéd pillantások.

Denevérkönnyen

gabalyodik
a nap hajamba.
Mégis megyek az éjjel
megyek a patakokkal és folyókkal
a tenger mélyét keresem.
Ruháimmal
a beszédet
sohasem vetem le
ők védenek
a Szajna hidegétől
a Pont Neuf alatt.

Szlafkay Attila fordításai

Anemone Latzina: Romániában élt német ajkú költőnő, műfordító (1942–1993). A diktatúra fölmorzsolta. Kötetei: Was man heute so dichten kann (Ahogy manapság verset írhat), 1971; Tagebuchtage (A napló napjai), 1992. Magyar irodalmi műveket is fordított.