Restár Sándor

„Irodalmi kör”

téli testamentum

szembeszegülsz a Haláloddal
az Utolsó Pillanatig hitetlen maradsz

végül a Bölcsek mintájára
mégis megírod végrendeleted

magnóra veszed a szünetjelet
és nagy havazásért imádkozol

dal

magányomat letagadom
paplanommal letakarom

elémüget kutyaszánon
kővé dermedt némaságom

elrepülök mint a bánat
ha keresnek – nem találnak

rozsda-ízű fagyos álom
kiterített árvaságom

Etűd

halálszagú kantáta
billentyűkbe
                       bezárva
                       bezsúfolva
fehér
fekete
narancs-sárga
                       halálba

arcán a nyár

virág-illatú szavain
kirügyezik a nyár
vállain vasterhet cipel
megnyugvást hordoz
és csendet
– vasárnapra ébred a melle