„Mi vagyok én? Senki Pál,
Egy fájó gép, mely pipál.”
                    (Arany János)

Levéllel fordultunk a digitális irodalmi akadémia soraiba bekerült kortárs magyar írókhoz:

„Kedves Barátunk! Tisztelt DIA-tag!
    Játékosan komoly szócikkírásra kérjük fel a digitális irodalmi akadémia tagjaként. Egyetlen kikötésünk, hogy a szócikket – elképzelésünk szerint ez olyasféleképpen kortalannak gondolható lehetne, mint az é. n. jelzéssel (év nélkül) kiadott könyvek – saját személyéről készítse, azaz fölébe írható legyen: X. Y. é. n.-képe (énképe)
    A lehetőleg minél tömörebb írásos önkép megfogalmazódhat a lexikonbeli szócikkek szokványos köntösében vagy tréfásan, azt imitálva, szövegezhető saját szemszögből vagy kitalált személy álcájában, s mutathat a közkeletűnél árnyaltabb vagy akár egészen ismeretlen arcot. A szócikk keletkezési idejével is tetszőlegesen bánhat a szerző: elárulhatja, de el is rejtheti vagy megmásíthatja.”


    Gyurkó László, Bp., 1930. 1964–1991 a Valóság munkatársa [az író szerint életének egyik meghatározója]. 1970–1979 a Huszonötödik Színház, majd a Népszínház igazgatója [a másik meghatározó]. 1983–1985 a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője, 1986–1989 az Új Tükör főszerkesztő-helyettese. 1971–1985 országgyűlési képviselő [hasonlóan unalmas foglalatosság, mint manapság, csak másképp], 1988 az Új Márciusi Front alapító tagja. József Attila-díj (1968), Kossuth-díj (1980), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (1998). Művei: Bűnösök (kisreg., 1961), Csütörtök (kisreg., 1963) [harmatgyenge szárnypróbálgatások], A negyedik ember (tanulmányok, 1964). Lenin, Október (tört. esszé, 1967) [a célszemély nevét ma leírni sem illik, annak idején nagyot csattant Közép-Kelet Európában, a Szovjetunióban is, szigorúan zárt kiadványként], Szerelmem, Elektra (dráma, 1968) [100 előadás a Nemzetiben, 30 bemutató Magyarországon és külföldön, Bukarestben még játsszák, mondván, hogy róluk szól], Az egész élet (drámák, 1970), Négyszemközt a forradalommal (dokumentumgyűjtemény), A búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (színjáték, 1973) [150 előadás a Huszonötödikben, kicsi színház, de azért mégis], Aranyborjú (Tv-játék, 1974), Utak (drámák, 1977), Halálugrás (kisreg., 1978), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (reg., 1979) [kasszasiker és botránykő (könyv, TV, színház); az Ördög Ügynöke, úgy látszik, anno épp úgy foglalkoztatta az országot, mint az Első Titkár], A halál árnyéka (kisreg., 1981), Arcképvázlat történelmi háttérrel (tört. esszé., 1982) [annak idején egymillió olvasó, ma, hivatalosan: mocskosdisznó, amúgy sokban túlhaladott], Családi regény (reg., 1984), Szerelmem, Elektra (összegyűjtött színművek, 1984). Gy. L. Művei I–VI. köt. (1980–1985) [folyt. nem köv.], 1956 (előtanulmány, 1987) [lesz jobb], Fociország (szatíra, 1987), 1956 (tört. esszé, 1996) [I. előtanulmány], Pracli Joe az óriástörpék országában (reg., 1997), Castor és Pollux avagy Hejehujahaj (színjáték, 1997), Szerelmeskönyv (reg., 1998), Rekviem a Tizenkét Pontért (színjáték, 1998), Megy a gyűrű (színjáték, 1998) [mind-mind uszítás az új kor ellen; esztétikai értékelés I.: utókor (??)]. Előkészületben: A bakancsos forradalom (tört. esszé, 2001. könyvhét) [ide valami frappáns kellene, mondjuk: az összegezés].
    Mivel az író művei, legtöbb társához hasonlóan, könyvforgalomban nem kaphatók, az olvasók szíves figyelmébe ajánljuk a még meg nem szüntetett közkönyvtárakat. Néhány százezer példány található magánkönyvtárakban is, de eltulajdonításuk kockázatos, ezért nem ajánlható.