Mózsi Ferenc

szinkópátlanul…

alakul és szabadul
képek és képzetek
hangok hangzatok
hallucináció az egész
virtuális vircsaft
akár mint egy tubus hemoglobin
a hasonlatok hátán

aljas aki nem próbálkozik
és nem hasonul ha már
azonosulni nem ildomos

félévnyire tőlünk zajlik
minden említésre méltó

tekintetünk egymáson törik

töviskoszorú egy nem létező
szentképen
vándorének vándorbot
gondűző és búfelejtő
a csillagok maguktól is hullanak

és minden hónap lehet verselő

kitakart betakart eltakart
fantázia foszlányai
sárga liliom zöld irigység
momentán lilulat…

elvégre…

szigetország vagyok
csak a tenger határol
partjaimat ezeréves hullámok mossák
hajdanában zátonyaimon szenvedett hajótörést
az elővigyázatlan történelem

kakaót és kaucsukot termesztenek rajtam
az hasznos és jó

néha átsuhannak felettem
lökhajtásos fellegek és
szuperszonikus titkaimat kutatják
nem vagyok túl népes
a szaporulat már nem az én dolgom
hogy emlékezzenek rám a tölgyek
aljukba friss bokrokat ültettem
ott engedem szárnyra álmaimat
mint gondűző légsárkányokat

uram a víz bírám az ég és
hasonlatok helyett hányattatom…

non coronat…

választékos válság
görcsparádé
fotonok cellás felvonulása
szervezett unalom
csúcsteljesítmény félgőzzel
repedezett bizalom
etyek és rojt
roskadozó brokátfüggönyök

már vége a második felvonásnak is

élemedett súgók
a lyuk körül bóklásznak
ne fintorogj Jézus herceg
szeld a kenyeret és
kend a mesét

mint maszatos nagy kalap
borul ránk a kÉj

érzékletes változatok
szabadságra szerelemre

ereszkedő dallamsorok
honderű határtalan igyekezet
egy s más felé…