Erdődi Gábor

Hűség

Halott anyámhoz
Debussy zenéjére

Még anyám fülével is hallok
A Hold neki kószál a sírban
A Földön mindig neki vallok
Járok itten szemem kisírtan

A Hold jár fenn ezüst-cipősen
A zene az Ő nevére táncol
Fiatal volt mindig, idősen
Míg élek, minden hozzá láncol

Búcsú

Stációk, lomha végkifejlet
Na nem ama húsvét-keresztnek
Kis léptei egy nagy öregnek.

Oly végtelennek tűnt mi véges
A förtelmesen túl fönséges
Anya ment el, anya: az Édes.

A két tündér

Könnyű verőfény
Gyöngyszemű tündér –
Balaton

Ezüst tükrén
derűs tündér –
anyám