Konczek József

Itteni

Nálam nő jár. Talpa mélybársony,
szája szamóca, nézése sikolyos.
Mielőtt még karácsony múlt volna,
jégen köszörült fény

kése vert. Ablakkönyöklőmben paprikavirág
fehér bokra nőtt. Most ceruzák
sora áll. Talált
képek is látszanak. Szalmát meg búzát

szórtak le a konyhákban. Belsőbb
szertartással élem mindig az ünnepet.
                     Combos lélek lubickol légmozdulatokkal,
forog mögöttem.

Még

Cseréld magad vissza
a kislányra,
aki patak-
parton fut. Giliszta-

népség közt. Esőben
háziteknőt cipel, s kiabál.
Ragyog a sok fény. Úgy érzi, hogy ő valami gyermek isten,
és csónakázni akar.

Csípője,
kagylócska marka, keze
ígéret, hogy majd
érett asszony lesz.

Cibálja azt a teknőt.
Micsoda ordítozó kis szűz!
Ott van.
Észrevett. Véletlenül.

Árok

A brutálisan betakaratlan árok,
amit a kérésedre ástam, az a két méter mély árok
még összetartott minket a kertben.
Aztán úgy kívántad, ne ígérjen már jövőt. Katlant
se. Ízt talán a szilvafáról.

Másról sem. Mozdulataid násza, dísze
foszlik, mint meggyfáról a héj.
Fák története volt ez, fojtva szárazságba meg minden vízbe.
Semmiért.

Szerelmetlenem! Soha
éjszakákkal miért nem érlelődtél, soha?
Álmodlak én a kertedben: meztelen világítasz, ruha
nem is kell,
sírgödör a meggyvirágszirmos csatorna.

Tovább

Sziklát,
mint házat cipelsz. Kimegy az ablak a házadon.
S kinn vagy. Lázban, hogy mégis belül.
S nem is. Zúgó szalmaméhkas.

Lankad izzó teher,
amit örökítesz, s ma is az,
ami volt.
Az ő várakozása magabiztos.

Elmartad a képességeidet.
Mozdulatlan szájszél alól nevet kifelé.
Pusztuljak én innen!
Ő majd aztán.

Tenyerem alá

Szájzugába
mélyedek nyelvvel és különös a tegezésbe átmenő idegensége
az ő ajkai közül, amikor illatos, hosszú lába
idehajlik.

Új szerelmet sokáig eltitkolni
igen jó. Szeretők és más vizsla tudók elől.
S hogy miért öltök vasalt inget.
Nyers lepedőt miért ölelek fekhelyre.

Lopva kaptam el tekintetét. Ő már nem az.
Rám sugaraz. Tarkóját a tenyerem alá takarom.
Szívemen fektetem sokáig.
Hogy élünk is, az semmiség.

Lehet

Táplálékom ez a nőstényszag, ez a test.
Körötte csak fűszer az örvény.
Bírom őt. S ha nem ereszt,
akkor is.

Be akarok hatolni
a legmélyéig.
Bármi alkalom, szomjat oltani
kell. Festék

az arcon, arcán. Tíz köröm gyöngye nyakamon övez.
Dereka súlyos függöny. Lebben.
Combján, hasán
ráng, szenved, élvezem, tart.