Timár György

Vata beszél

Huj vissza vissza Évek óta
Befalna minket Európa

Keresztény urdung szól belőle
Vissza vissza a Vajk-időbe

Forraljátok a kénes üstöt
Szegje nyakát Gellért a püspök

Minékünk a Nagyboldogasszony
Nem kell hogy Megváltót fiaddzon

Törzsek legyenek és ne állam
Maradjunk mint az őshazában

És ne moccanjunk egy tapodtat
A ti Vatátok erre oktat

Profán monológ

Ittlét ez még de már nagyon tünékeny
Nébó hegye és még csak Kánaán sincs
Csupán nagyhangú Jósuék

Ha dadogtam is csak az izgalomtól
S mennyit faragtam-vájtam a követ
Amit lehoztam a Szináj hegyéről

Támasszátok föl még kicsit a hátam
Hadd vegyem számba utólszor
Mesteri fondorlataim

A feladat

Hajdu Henrik emlékének

Pontosan tudom
Mennyi időm van
Mondta

Addig még a teljes
Ibsent be kell
Fejeznem

Miután kitette a pontot
Bement a műtőbe
S nem kelt föl onnét

Minek is A magvak
Már benn voltak
A csűrben

A különbség, 1982.

Rajokban szálltak föl
Az épp divatos fémgalambok
A Pompidou-központ előtti téren
Csattogva akár hús-vér társaik

Vagyis hát nem egészen úgy
De meg nem mondom mi volt a különbség

A tér sarkán
Közel a „magyar” papírbolthoz
Egy leány énekelte
A csaknem húsz éve halott
Piaf hangján és Piaf guruló
R-jeivel Non rien de rien
Non je ne regrette rien

Vagyis hát nem egészen úgy
De meg nem mondom mi volt a különbség