Ács József

Világítóudvar

Egy ferencvárosi bérház tetején álltunk,
ketten és mégsem ketten,
társra találva és magányosan.
A Duna felől fújó nedves szélben beszélgettünk.
És alkonyattájt egyszer csak figyelmesek lettünk
a lefűrészelt csövű kémények rengetegében
egy távoli templom kupolájára.
Próbáltuk kikövetkeztetni,
hogy térkép alapján merre lehet.
De aztán akárhogy jártuk is a várost,
hogy, úgymond, a valóságban is felkeressük a számított helyen
– nyoma sem volt.
A bérház tetejéről viszont azóta is látszik,
opálosan dereng körülötte a levegő.