Határ Győző

Bölcsesség végórája

Invocatio

szamárfészek szamárfészek
kinek öblén heverészek
gyásznyoszolyám frásznyoszolyám
dögpendelyes hullapólyám

mondják hogy a Skorpiónak
az az ünnepnapi jó nap
ha magát elsirathatja
vesztét előkóstolhatja

szamárfészek fél enyészet
itt a pénisz élpenészet
itt a fityma ráncosodva
itt a döglő medve odva

ez a jobbra-balra görgő
mellkas – benne el-kihörgő
alveólák sípolása
szélszekrénynek szép szólása

ki itt hever nem mendegél
várakozva herregdegél
„be-a-zsákba – ki-a-zsákból”
álmában is felharákol

Ilyen verset kinek írna?
ez a versírás nadírja
Szerelmesebb vers kelletik
hol az életet szeretik

májusfa körébe állás
bő fallikus fellóbálás
mellesdiző hamvas farú
mellé erő magnakvaló

pézsma bakszag ülve-állva
alul-hátul szublimálva:
a versírás fittyfirittye
költeménye-és zenitje!

szamárfészken ugyan hadd el
eredj magán-nyavalyáddal
s csak amint a vén merészel
szabaduljál Szókratésszel

Te-taknyodon nyargalódat
démonod el-kivetetted
vénen újított valódat
szabad úttal hitegessed

rabságunkból kieresztve
gerezdről bújunk gerezdre
gerincünkből borozdába
mely agyunkat koronázza

mint a hő sugár a vaknak
ez egy van nekünk ablaknak
nagyon ingó visszalengő
árbockosár-kitekintő

más elveti – magahányja
sebaj: magunk-tudománya
ne alkudjunk nyereségre
legyen magunk-veresége

barom írmagnakvalóság
míg be nem nyel istenjószág
míg a titkon tanakodvást
porrá nem pillantjuk egymást

csak addig míg tart a látás
fülcsengésbe felkiáltás:
jöttöd várom jöttöd lesem
én Királynőm én Édesem

jöttöd lesem jöttöd várom
Regina Scientiarum