A művészetben a múlt megidézése alkalmat nyújt az önértékelésre csakúgy, mint az adott kor szellemi áramlatainak és hangulatának újbóli átélésére.
Így elmondhatom, hogy az elmúlt 30–35 évben munkáimban azt a művészeti eszmét vallottam és valósítottam meg, amelyben a mozgás és a változás megjelenítése a művészet metafizikai jellegét és karakterét erősítette meg. Ebben a tér és az idő egymásrautaltsága nyilvánul meg, ahol az élet, a létezés minden gyönyöre és állandósága teljesedik ki.
Munkáimban a fény, a változó színesfény-események által keltett metafizikai jellegű jelenségeket sikerült elérnem.
A szó hagyományos értelmében munkáimnak nincsen címük, csak keletkezési idejüket jelzem.
Így az egyes művek mint folyamatosan születő produktumok jelzik az idő múlását, változását, és egyben esztétikai igényű színesfény-történetek.
