Eger

Barokk gyöngyszem a dombvidéken

    A város a Bükköt és a Mátrát elválasztó dombvidéken, az Eger-patak völgyében fekszik. Kedvező adottságai miatt már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt – a Szépasszony-völgy peremén a századfordulón X. századi állandó település sírjait tárták fel –, Szent István királyunk pedig a tíz magyar püspökség egyikét itt alapította meg 1009-ben. A védelmére szolgáló várat az 1241-es tatárjárást követően építették meg. A XV. század második fele a középkori Eger aranykora: virágzott a szőlő- és bortermelés, a bor egy részét exportálták. A városban temették el II. András királyt, és itt élt a híres középkori krónikás, Anonymus. Mátyás király több alkalommal járt a városban, 1468-ban országgyűlést is tartottak itt. A törökök először 1552-ben próbálkoztak a vár bevételével, de a Dobó István vezette maroknyi védősereget, amelynek hősi helytállása a magyar történelem egyik legszebb fejezete, nem tudták megtörni. Csak 1596-ban foglalták el, és kilenc évtizeden keresztül tartották megszállva. A végvári vitézkedés korának költője, Balassi Bálint 1579–84 között hadnagyi rangban működött Egerben.

Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobra a városháza előtt

    A császári csapatok Caraffa és Doria vezetésével 1687-ben vonultak be Egerbe, melyben ekkor 810 lakóház állt, egy részük romosan. A város műemlékei döntően a XVIII. század elején épültek. Alig fél évszázad alatt alakult ki Eger mai barokk, illetve copf stílusú képe. Építészeti nevezetességei a kispréposti palota, a megyeháza, a Corleone ház, a Santa Maria Leánygimnázium épülete, a minorita templom s Magyarország második legnagyobb temploma, a bazilika. Vele szemben, a Líceumban található a híres csillagvizsgáló és a kódexeket is őrző egyházmegyei könyvtár. Rákóczi 1705-ös bevonulása után Eger központi helyet foglal el a szabadságharc további menetében, s itt jelenik meg az első hazai hírlap, a Mercurius Hungaricus.
    A városban nyitotta meg kapuit 1828-ban az ország első magyar nyelvű tanítóképzője. Ma csaknem húsz általános ás tizenöt középiskolája van, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán mintegy hétezren tanulnak, és az érseki központban működik a Hittudományi Főiskola.
    Az 1848–49-es szabadságharcban a Heves megyei nemzetőr alakulat a Bács megyei Járeknál bátran és lelkesen állt helyt a szerbekkel szemben.
    Az 1870-es években cukorgyár, szeszgyár, gőzmalom működött a városban, de a mezőgazdaság biztosította a többség megélhetését. Ezért is érintette súlyosan a bortermelőket az 1895-ös filoxéravész, amely az ültetvények zömét elpusztította. Az újratelepítés után vált igazán ismertté az egri bikavér. A minimum három kékszőlőfajta borának házasításával előállott bort a világ szinte minden borfogyasztó országában ismerik és keresik. Feldolgozó üzemek Egerben, Verpeléten, Ostoroson és Egerszalókon találhatók.
    Az ország egyik vezető vására a Vásár Agriában.
    Az egri gyógyhatású termálvíznek legfontosabb összetevője a radon. Ez különösen mozgásszervi betegségek gyógyítására teszi alkalmassá. Vonzáskörzetében strand található Bükkszéken, Bogácson, Mezőkövesden, Parádfürdőn, Mátraderecskén. Évente több mint egymillióan keresik fel a várost. A leghíresebb látnivaló az évszázadok alatt több ostromot is megélt vár, mely a hősiesség és a hazaszeretet szimbólumává vált. Falain belül nyugszik Gárdonyi Géza, aki halhatatlan regényében örökítette meg az ostrom történetét.
    Eger testvérvárosi kapcsolatokat ápol az erdélyi Gyergyószentmiklóssal, a finnországi Porival, a franciaországi Maconnal és a németországi Esslinggel.