Bottlik Mihály

A Corifantes

    A növények a világot lényegesen magasabb szinten képesek érzékelni, mint az emberek. Ez a hiú ember önérzetét érthetetlenül bántja. Ráadásul – úgy tűnik – lényegesen okosabbak is, mint az emberek. Különösen azoknál lényegesen okosabbak, akiket ez bánt. Mindezek bizonyításaként emlékezzünk meg egy növényről, egy orchideáról, a Corifantesről. Mi ez a Corifantes és mit tud, amit az ember ne tudna?
    A Corifantes egy szerény epifita. Csak esőerdőkben, a fák ágain képes élni. Jellegtelen levelei, csekély gyökérzete és miként több orchideafajtának, csodásan illatozó, szépséges ajakvirágai vannak. Ez a picinyke, erőtlen, kiszolgáltatott – jóllehet csodálatos virágú – növény nem kevesebbet tud, mint a rovarok irányítását. Alig felfogható, alig érthető módon a rovarokat rabszolgaként dolgoztatja. A kiválasztott rovaroktól óriási teljesítményt követel.
    A hangyák a Corifantes életének, táplálékfelvételének biztosításához gyökereihez 20-30 méter mélységből földet hordanak. Ha a trópusi vihar a földet gyökérzetéről lemossa, akkor megfeszítve még több földet hordanak. Hogy miért… az rejtély.
    A darazsak, mint a többi rovar, kedvelik az illatos virágokat. Van egy darázsfaj, amely a Corifantes mézgájának az illatát akár 8-10 kilométerről (!) is megérzi. Az illatra érkező darazsak a virágba behatolnak, a virág húsát felsértik és nedvét magukra kenik. Amíg ezen buzgólkodnak, a Corifantes virágját összezárja, átmenetileg foglyul ejti őket. De csak addig, amíg pollenzacskóikat a hátukra nem tapasztja. Ezek után mehetnek.
    A hátizsákkal ellátott darázs ekkor az ölelésből kiszabadulva rögvest egy másik Corifanteshez lohol, még ha az 8-10 kilométer távolságra van is. Több kilométeres teherszállító repülés után egy másik orchideánál újra csapdába esnek. Az átszállított pollenzsákkal elvégzik a beporzást. A növény újabb pollenzsákot ragaszt a darázs hátára, amely azt megint nagy távolságra újabb célba juttatja. Hogy miért… ez rejtély.
    A kutatók azt állítják, hogy a fáradhatatlan hím darazsak mindezt azért teszik, hogy a virág mézgaszerű kicsorgó anyagával bekenjék magukat annak érdekében, hogy a nőstény darazsak illatukért őket válasszák. De ha már illatosak, miért nem a nőstényeket hajkurásszák, miért szállítják továbbra is rendeltetési helyére a pollenzacskót? Hogy miért… ez egy újabb rejtély.
    Az igazság az, hogy a növények okosabbak nálunk. Mindenesetre mást és többet tudnak. Aki ezt nem ismeri el, az parancsoljon a hangyáknak, hogy 30 méter magasba földet hordjanak neki, parancsoljon a darazsaknak, hogy 8 kilométerre részére teherszállítást végezzenek. Ha majd belátjuk, hogy mindennek a töredékére sem vagyunk képesek, akkor majd eljön számunkra is az igazság pillanata.

A bonabo

    Ha elfogadnánk az evolúció klasszikus formában megírt elméletét, akkor is kifogásolhatjuk, hogy a homo sapienst miért nevezik az emberszabású majmok legfejlettebb fajának. A majomszabású emberek korántsem szolgálnak rá e megtisztelő címre. Aligha kell ehhez felsorolni elképesztő ostobaságukat, egymást irtó kegyetlen vérengzéseiket, a természet értelmetlen, iszonyatos pusztítását, szennyezését, önmaguk megfertőzését a kábítószerfogyasztástól az AIDS-ig. Egymás kizsákmányolása, szolgaságba taszítása, egyes állatfajok és népek tökéletes kiirtása, a természet rendjének elpusztítása, nukleáris megfertőzése stb., alighanem elégségesen bizonyítja az emberi faj elképesztően alacsony színvonalát. Valójában az emberi faj teljesen méltatlanul, sőt a Föld bolygóra és élőlényeire nézve rendkívül károsan szerezte meg a Föld feletti hegemóniát, a korlátozás nélküli uralmat. Ez fölöttébb sajnálatos.
    De ha már az úgynevezett emberszabású majmok családjánál időzünk, érdemes végiggondolni azt, hogy e faj melyik nemzetsége lehet a legfejlettebb? Többen vannak azon a véleményen, hogy ezek kétségtelenül a bonabók. A bonabo törpe csimpánzok úgyszólván minden jellemvonásukban és tulajdonságukban felülmúlják az embereket.
    Jóllehet a bonabót féltékeny gonoszsággal a törpe csimpánzok közé sorolják, de jellemzően már a besorolás sem helyes, mert ugyanakkora, mint a többi csimpánz. Helyesebb karcsú csimpánzoknak nevezni őket. Legjellegzetesebb tulajdonságuk a kiváló szellemi képességük. Rendkívül gyorsan tanulnak. A nőstények mindarra a tapasztalatra és tudásra, amellyel rendelkeznek, kölykeiket türelmesen és szisztematikusan megtanítják. A kulturális jellegű tudás például a táplálékszerzésnél igen jelentős. Az ázsiai bonabók fejlettebbek, mint az afrikaiak. Az ázsiai bonabók például gyógyfüveket, termeszt és hangyákat is fogyasztanak, mert valamelyik ősük valakitől ezt megtanulta. Az afrikai bonabók hangyaféléket nem fogyasztanak, mert a termesz- és hangyafogyasztás lehetőségéről nem tudnak. A szerszámhasználat általánosan elterjedt, például a kemény héjú gyümölcsöket üllő alakú fagyökérbe vagy ágelágazásba helyezik, és vastag faággal feltörik. Fehérjeigényük magas, ezért állatokra, elsősorban kisebb majmokra vadásznak. A hímek bekerítenek egy dzsungelszakaszt, és mintha körvadászaton lennének, zsákmányaikat úgy ejtik el. A zsákmány elosztásának az alapja a vadászati eredményesség. A nőstények, az anyák mindenkor részesülnek a zsákmányból, de az ügyetlen hímek semmit se kapnak.
    Mivel bonabóéknál csak az anya biztos, az egy anyától származóak szorosan összetartanak. A legnagyobb tekintélye annak az anyának van, akit sok leszármazottja vesz körül. A matriarchális társadalomszerveződés és a nemzetségek kialakulása náluk jól nyomon követhető. A törzset a hímek sohasem hagyják el, azt összefogva védelmezik. A fiatal nőstények korántsem ily ragaszkodóak, gyakran más bonabo törzshöz csatlakoznak, és törzsi életükbe beilleszkednek. Meglehet, hogy a beléjük oltott elkóborlásnak hitt kódjuk a megtervezett vérkeveredést és kulturális tudásuk elterjesztését hivatott szolgálni.
    Érthetetlen, sőt cro-magnoni emberi aggyal valósággal felháborító, hogy bonabóknál nincs küzdelem, nincs veszekedés, nem tapasztalható rivalizálás. Nincs uralkodó, nincs nagyfőnök és kisfőnök. Semmiféle hierarchia nincs. Mégis – vagy talán ezért – boldogan élnek. Számukra a legfontosabb a békés társas viszony, a békés egymás mellett élés.
    A szexualitás a társas viszony része. A konfliktusok kezelésére igen eredeti formát találtak. Ha valami miatt feszültség keletkezik a csapatban, vagy az egyik egyedben, azt előrelátóan nem hagyják kifejlődni, vagy tovább növekedni, hanem megoldásként a feszültséget azonnal szexuális érintkezéssel vezetik le. (Néhány eltorzult arcú dühödt politikus is gyakorolhatná e módszert.)
    A bonabo az egyetlen olyan állatfaj, amely – hasonlóan „rokonaikhoz”, az emberekhez – szinte korlátlanul él szexuális életet. Más állatfajoknál a nőstény csak egy-két napra veszi fel a hímet. A bonabo párzási ideje igen hosszú. Egyetlen olyan faj, amelyiknél a szexualitás – az utódok létrehozásán túl – új, értelmes tartalmat kapott: a béke létrehozó erejévé vált.
    A bonabók meghökkentően ökonomikus teremtmények. Amilyen harmonikusan, szervezett rendben élik törzsi életüket, ugyanolyan harmonikusan olvadnak bele a természet ökonomikus rendjébe. Olyannyira vigyáznak a természet termőképességének a fenntartására, hogy emiatt a gyűjtögető, halász-vadász, nomád életformát már felvették. Gondosan ügyelnek arra, nehogy biológiai súlyukkal környezetüket túlzottan megterheljék. Territóriumaikból a természetet kizsákmányoló, pusztító állatfajokat elűzik, a növényi kártevőket elpusztítják.
    Számuk rohamosan fogyatkozik, mert az ember szörnyű túlnépesedése egyrészt mindent letarol, másrészt a gracilis délszaki emberfajok ösztönösen vetélytársat éreznek bennük. Bizonyos, hogy ha nem a mai emberek ősei, hanem a földi élet ökoszisztémáját érző bonabók jutottak volna kozmikus kultikához, kultúrához, tudáshoz, megsegítéshez és nemesítéshez, akkor egy Földet uraló, nemesebb génállományú „bonabo-társadalom” és a Föld ma egészen máshol tartana. Egészségesebb, ökologikusabb és összehasonlíthatatlanabbul boldogabb lenne.
    Ha majd embertársainknak, az uralmon lévő homo sapienseknek végre sikerül egymást kiirtaniuk, és a bornírt, durva dinoszauruszok, a vérengző önpusztító cro-magnoniak után újabb világvége múltán egy megtisztultabb világ eljövend, reménykedjünk, hogy a Földön egy magasabb szellemiségű, tisztább erkölcsű, szelídebb és ökonomikusabb faj kerül uralomra. Bizakodjunk, hogy az igazság pillanata végre a bonabók számára jöjjön el.