Matthias Kehle: Egy esős nyár
október 4th, 2016 | by Napút Online
Mirjam az erkélyen állt. Fázott. Az elmúlt két nyárra gondolt; délutánonként alig tudott a ház falához érni, annyira forró
Szerkesztői Archívum: Napút Online
Napút-díjat kapott Szepes Erika
október 3rd, 2016 | by Napút Online
Szepes Erika író, szerkesztő, klasszika-filológus, irodalom- és vallástörténész kapta életművéért a Napút folyóirat idei elismerését, amelyet szeptember 30-án, pénteken
Simó Edmund: Az igazi csönd
október 3rd, 2016 | by Napút Online
Az igazi csönd a felismerés hangja, szorgalmas hangya. Az igazi csönd béke, szeretet hangja, gond nem zavarja. Az igazi
Fodor Miklós: Mese az emberbőrbe bújt farkasról
október 2nd, 2016 | by Napút Online
Egy Pilinszky-szöveg margójára – részlet a K.Z. oratóriumból Hol volt, hol nem volt Mesei megszólalás, mesemondói álláshely. Élethelyzetbe kerül
A mai költészet olvashatóságának határai (9. rész)
október 1st, 2016 | by Napút Online
Körkérdést indítunk útnak a magyar költészet állapotáról: szeretnénk a Költészet és az Olvasó közötti párbeszédnek újabb átjárót nyitni, segítve
Szentmártoni Szabó Géza: Az alvó forrásnimfa kútja a Duna partja felett
szeptember 30th, 2016 | by Napút Online
(Javaslat a budai királyi palota kertjében állítandó forráskútra) Napjainkban fejeződött be a budai neoreneszánsz Várbazár régóta várt felújítása
Fábián István: Hűségféle (Két vers)
szeptember 29th, 2016 | by Napút Online
FOGÓCSKA. TILOS A HÁZ Végek bevégződnek, kezdetek megállnak. Ami él, álmába fúló állat: fészkére búvó univerzum, ki sejtetlen éli
Sarusi Mihály: Kéz kezet fog
szeptember 28th, 2016 | by Napút Online
Soborsini röpkény Színromán falu a Maros-völgyben, nyilván némi magyar szórvánnyal – ha egyáltalán szórványnak nevezhetjük egy másfél ezer
Dobai Péter: Betelt serleg (Két vers)
szeptember 27th, 2016 | by Napút Online
BETELT SERLEG Kint partok. De semmi bennem. Nem tudtam, milyen: félni a félelemtől, és milyen lakni a félelemben. Kint
Lukáts János: Őrségben…
szeptember 26th, 2016 | by Napút Online
Évek óta dédelgetett tervünk az Őrség. Viola egyszer járt arra gyerekkorában (nem volt az olyan régen), de én még
