Szerkesztői Archívum: Napút Online

Lajtos Nóra: Szeret is az Isten

január 2nd, 2020 | by Napút Online

  narancshéj illata repdes mint egy angyal nem tudom hol vagyok szemközt-e egy fallal sötétben világost képzelek magamnak szeret is


Budapesti szegletek (10.)

január 1st, 2020 | by Napút Online

  Melyik az a budapesti ház, utca, szobor, park, kapu, fa – bármi egy –, amelyet emléke leginkább őriz, amelyhez


Lukáts János: Velence nem süllyed el…

december 31st, 2019 | by Napút Online

  Örömujjongással futottak ki a csomagmegőrzőből, és egymás kezét fogva betáncoltak a pályaudvar várócsarnokába. A hangosanbeszélő ékes olaszsággal harsogta információit,


B. Tóth Klári: Fokról fokra

december 30th, 2019 | by Napút Online

  Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem. Zsoltárok 25:17   Micsoda lépések emlékét hordozzák a lépcsőfokok meztelen talpak osonását


Makréla fehér Beaujolais-vel | Mel Gussow és Edward Beckett beszélgetése

december 29th, 2019 | by Napút Online

  (1995 december 15.)   Egy hideg, szeles napon mentem ki vonattal Londonból Hemel Hemsteadbe, hogy meglátogassam Edward Beckett-et, aki


Hétvári Andrea: Aranycsengő (Két vers)

december 28th, 2019 | by Napút Online

  A csillag és a Hold A csillag fent a fák felett fehérlő holdfényt vezetett. Így ballagtak az út porán,


Tatár Rózsa: Ady és Adél – „Lázálmok” az életünkből

december 27th, 2019 | by Napút Online

  Léda monodrámája   S Z Í N: mindvégig ugyanaz. Léda szobája, egy asztal, egy tágas fotel, amelyben a beteg


Botos Ferenc: Karácsonyi versek

december 26th, 2019 | by Napút Online

  Roráté szemek néznek a csillagokra a csillagok lenéznek oda csillámlik a csönd az égben valami vonzás bűvöletében gyönyörködik az


Mátyus Aliz: Fény

december 25th, 2019 | by Napút Online

  A decemberi, reggeli nap úgy sütött be a konyhaablakon, hogy belevilágított a betlehemi házacskába, az évekkel ezelőttibe, amit gyerekeink


Hegyi Botos Attila: Napkeleti jelenés

december 25th, 2019 | by Napút Online

  Hegyi evangélium   Amikor gyűrűt bont ujja éji tűje: a ködből kibomló flamingó ében karmú lába. Körökre lobban, gyullad



Back to Top ↑