február 11th, 2016 |
0Ébert Tibor (1926–2015)
1926-ban született Pozsonyban, itt érettségizett és egyetemi tanulmányait is itt kezdte meg. 1945-ben Budapestre menekült. 1945 és 1952 között a Zeneakadémia hegedű és brácsa szakán Végh Sándor, Országh Tivadar és Lukács Pál növendéke. 1944–1954 között jogot és filozófiát tanult. 1949–1957 között a Rádiózenekar, 1957-től 30 éven át a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja volt. 1980 óta a Francia–Magyar Társaság tiszteletbeli tagja. 1985-ben a József Attila Színház művészeti lektora volt.
Kötetei:
• Etűdök (dráma, 1971)
• Újdonságok (mikrodrámák, 1981)
• Perújrafelvétel. Tiszta forrásból, két pódiumjáték (dráma, 1977)
• Egyfelvonásosok (1980)
• Gongatás a gangon, négy mai magyar egyfelvonásos (1981)
• Rosarium, avagy Történik bármikor (színművek, 1987)
• Kobayashi Ken-ichiro (monográfia, 1989)
• Legenda egy fúvószenekarról (elbeszélés, kisregény, dráma, 1990)
• Jób könyve. Pozsonyi regényfantázia (regény, 1991)
• Esterházy (dráma, 1992)
• Fagyott Orpheusz (vers, 1993)
• Pozsonyi képeslapok (1995)
• Kérdezd meg az esőt (novellák, 1996)
• Egy város glóriájában – Pozsonyi képeslapok (1997)
• Él tem, fél tem (versek, 1998)
• Eredők és Közelítések – Vándorkönyv (1998)
• “Hogy megtarthassuk, megtartassunk” (történelmi drámák, 1999)
• Pozsonyi vecsernye láthatatlan hegyekkel és vizekkel (2001)
• Kaleidoszkóp (2002)
• Álmaimban (2002)
• Álmomban elbocsátottak (2003)
• Egy muzsikus feljegyzései (2004)
• Tűzfalak (2006)
• Vár (2006)
• Örvényben – Egymásradobált emlékek (2011)