Hegedűs Gyöngyi: Des pommes de Reinette
A La Lune elle est trop haute, le Soleil est trop loin…
(a Hold túl magasan van, a Nap túl messze van)
(Rossignolet du bois)
Több Nap van az égen, mint madár
(Platon Karataev: Ezen a hegyen)
ezt a virágzást akartam anyámnak megmutatni.
de végül anyám egy télen termő almafáét látta
a sürgősségin kapott morfintól. egybeesett a nagy
péntekkel. a feltámadást már az első tanúi is lekésték.
ahogy mi a vadszilva virágzást. néztük aztán
nyáron a fát. hiába a bő termés. kirabolt királysír.
*
*
a reggeli kávéba szirom hullott.
próbáltam kivenni a szirmot. de a szirmot
nem lehet lefölözni. mint vala
mi éjszakai állat, mozdult bennem a sejtés.
a múlt és a jövő félárva. hogy a jelen lehessen egészen az
*
*
anyám abbahagyta az olvasást.
irgalmat akarok, nem irodalmat.
mondta. amit ezek úgy hívnak
bizalom, én úgy hívom önzés.
van, ki éjszakai tudattal sem
lesz mondhatás. de napot el
hűlt holdnak, holdat izzó napnak
lát. keresztneve a hallgatás.
*
*
egy madárért ennyi fény! a gyümölcs
lekési a virágzást. és csak
a madarak nem a feltámadást.
amit most látni enged, áttelelt tudás:
két nap kel fel a sírkert madaraiért
*
*
Illusztráció, fotók, csatolt videómelléklet: a szerző
Ezek is érdekelhetik!
Dancs Szabolcs: postfact (versek) →
Horváth Tibor: Assulatim (szilánkonként) / vers →
Varga Árpád: halál-memoár (vers) →
