Magyar Miklós: Tudta, hogy Claude Monet karikaturistaként kezdte pályáját?
A fiatal Claude Monet
1900-ban Monet pályája csúcsán volt. Egy párizsi kiállítása alkalmából a Le íTemps újságírója, Thiébault-Sisson meginterjúvolta a festőt. Ebben a riportban Monet pályakezdéséről is mesélt: „Párizsi vagyok, született párizsi. Itt születtem, 1840-ben, a jó Lajos Fülöp király uralkodása alatt, egy olyan közegben, amely kizárólag az üzletnek élt, és megvetéssel tekintett a művészetekre. Gyermekkorom azonban Le Havre-ban telt, ahová apám körülbelül 1845-ben költözött, hogy közelebb legyen az érdekeltségeihez. Ez az időszak alapvetően csavargással telt. Természetemnél fogva fegyelmezetlen voltam; már kisgyerekként sem tudtak semmiféle szabályhoz igazítani. Amit tudok, azt otthon tanultam meg. Az iskola számomra mindig börtönnek tűnt, és képtelen voltam elviselni, hogy ott töltsek akár napi négy órát is, miközben a nap sütött, a tenger gyönyörű volt, és olyan jó volt a szabad levegőn futkározni a sziklákon vagy pancsolni a vízben. Tizennégy-tizenöt éves koromig apám legnagyobb bánatára egy meglehetősen rendszertelen, de nagyon egészséges életet éltem. Eközben nagy nehezen megtanultam az alapvető számolást és egy kevés helyesírást. Tanulmányaim itt véget is értek. Nem voltak túl megterhelőek, mert számomra szórakozásokkal tarkítva zajlottak. Könyveim margóját girlandokkal díszítettem, füzeteim kék papírjára ultrafantáziadús díszeket rajzoltam, és a tanáraim arcát vagy profilját a lehető legironikusabb módon torzítottam el. Ebben a tevékenységben gyorsan mesterré váltam. Tizenöt évesen Le Havre egész városa karikaturistaként ismert. Hírnevem olyan szilárdan megalapozott volt, hogy minden oldalról kerestek karikatúraportrékért. A megrendelések bősége és a családom által adott szerény zsebpénz egy merész elhatározásra ösztönzött, ami természetesen megbotránkoztatta a családomat: elkezdtem pénzt kérni a portréimért. Az emberek fejének megfelelően tíz vagy húsz frankot kértem egy karikatúráért, és az eljárás nagyszerűen bevált. Egy hónap alatt megduplázódott az ügyfélköröm. Állandósítani tudtam a húsz frankos árat anélkül, hogy a megrendelések csökkentek volna. Ha folytattam volna, ma milliomos lennék. Ezzel a módszerrel megszereztem a társadalmi elismerést, és hamarosan fontos személyiséggé váltam a városban. Le Havre egyetlen képkeretező boltjának kirakatában pimaszul ott díszelegtek karikatúráim öt-hat példányban, arany keretben, üveg mögött, mint magas művészi értékű alkotások. Amikor láttam, hogy az emberek összegyűlnek előttük, csodálkozva mutogatnak rájuk, és mondják: “Ez meg az!”, majdnem szétfeszített a büszkeség.”
Monet karikatúrái
A karikatúra valójában akkor született meg, amikor az ember először kezdett rajzolni. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is megpróbáltak ismert személyeket hétköznapi életük kínos pillanataiban ábrázolni. A humor, a szatirikus cél és az emberi furcsaságokon való nevetés egyértelműen örök emberi vonás. A karikatúra világszerte új technikákkal és célokkal fejlődött a középkor, a reneszánsz és a felvilágosodás idején. 1830-ban, egy évtizeddel Monet születése előtt, megalapította meg Charles Philipon és Honoré de Balzac az első szatirikus francia újságot La Caricature (A Karikatúra) néven, amelyet később Le Charivari-ra neveztek át.
La Caricature
Monet a La Caricature című lapban helyezte el karikatúráit. Merész társadalombíráló hangneme miatt a lapot hét alkalommal fogták perbe és négyszer el is ítélték. Azt mondják, hogy a lap főszerkesztője több időt töltött börtönben, mint irodájában. A neves karikaturisata, Honoré Daumier-t is elítélték az 1831. december 15-én megjelent litográfiája miatt. Hat hónapi börtönt és ötszáz frank bírságot kapott gyűlöletre uszítás és a kormány becsmérlése miatt. A kép a Monet által is említett „jó Lajos Fülöp királyt” ábrázolja, aki kapzsiságáról volt híres. Daumier Rabelais elhíresült alakja, Gargantuaként mutatja be, körtefejjel, hatalmas pocakkal, amint a néptől adóként beszedett aranyzsákokat nyel el.
Gargantua
Monet karikatúrái hasonlítanak az akkori humoristák által készített karikatúrákra: hatalmas fejek apró testekkel. Korai karikatúrái közé tartozik az 1857 körül rajzolt két portré unokatestvéréről, Paul-Eugène Lecadre-ról és a jegyző Léon Manchon-ról.
Monet: Paul-Eugène Lecadre és Léon Manchon karikatúrái
Monet karikatúráinak nagy részét Le Havre ismert polgárairól készítette, sok esetben azok megrendelésére.
Monet: Jules Didier karikatúrája
Monet: Henri Cassinelli karikatúrája
Monet: Eugène Marcel karikatúrája
De barátairól is készített karikatúrákat a fiatal Monet.
Monet: Barátom, Dermit
Illusztráció: Monet
Ezek is érdekelhetik!
G. Komoróczy Emőke: „NÉZZÉTEK EL ŐSZINTESÉGEM! – hogy TŰ FOKÁBAN elakadva VELETEK ÉLTEM” →
Berecz Ágnes Gabriella: Megemlékezés gróf Zichy Géza halálának 100. évfordulója alkalmából →
Filep Tamás Gusztáv*: Biztatás újraolvasásra →
