Takács Gergő: Csendes Viharok Tengerén
„Csendes Borderline személyiségzavarom van.
31 éves férfi vagyok és az egyik mélypontomon
írtam ezt a verset, hogy milyen nehézségekkel
küzdök meg a lelkemben, az ürességérzet,
identitás zavar, interperszonális, párkapcsolati
nehézségek, depresszió, kontrollálhatatlan lelki
fájdalmak, fekete-fehér gondolkodásmód,
elhagyástól való félelem, hiperérzékenység
a kirekesztésre. A lelkemben érzett heves,
fájdalmas érzelmeket próbáltam kifejezni.
Köszönöm, ha elolvassák.”
(Részlet a pályázó leveléből)
Élettelen testem már rég vízbe vetném,
Háborgó elmém végeláthatatlan tengerén.
Lelkem megváltoztatta e sok évnyi szenvedés,
Szívem cafatokban, érdeklődésem oly kevés.
Mit régen szerettem, már ott merül a Holtak tengerén.
Mondd, miért?! Mondd, miért…
Valaki válaszoljon eme kétségbe esett ember életéért!
Síri csend, ezt kapta válaszul,
E csend nyugtatta mindenét hamisul.
Szél se rebben, téveszmék, túlgondolás, szenvedés nincsen!
Legbelül ott, elzárva mélyen, tudja, hogy ez csak átmeneti kényszer!
A Nyugalom óceánján, békésen egyedül sodródni,
Miközben ürességet érez – megéri-e?
Teszi fel magának e kérdést: ürességért nyugalmat,
Nyugalomért ürességet; így élete lassan, biztosan kárba veszne.
Teste érintésre, ölelésre áhít,
Szíve csak „szeretni és szeretve lenni”-re vágyik, dobban.
Valamit tenni kéne ezért, de hogyan?
Legnagyobb hibája, hogy másoktól várja jelentéktelen csatái győzelmét.
De ebben a „kis” emberben dúló hatalmas, veszteséggel teli háborút
Nem nyerheti meg, csak saját maga – de nem tudja egyedül, hogyan boldogulna.
Ennek a véres csatamezőnek lelkében még koránt sincs vége.
Kérlek, adj erőt nyugatról, ó tündék ezüst hajú, gyönyörű Királynője!
De ki vagyok én, hogy ilyenben reménykedjek,
Hisz döntött, tekintetét másfelé szegte.
Sziklák nyomják mellkasát, levegőért kapkod,
Ilyen fájdalmas csatában része rég nem volt.
Elengedés, elfogadás, beletörődés álcája,
Vagy elhajózni egyedül az Üresség óceánjára?
Takács Gergő a 2024-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője
Illusztráció: cím szerint
Ezek is érdekelhetik!
Hegedűs Gyöngyi: der erste schnee das land befiel →
Kirilla Teréz: Vállaira vette (versek) →
Ferenczfi János: Jól vagyok (versek) →
