Ungaretti, Saba, Quasimodo egy-egy verse
P. Papp Zoltán
Giorgio Pressburger (Pressburger György: 1937–2017) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a budapesti Olasz Kulturális Intézet egykori igazgatója (1998-2002).
Ebbéli tisztségében számos olasz-magyar esemény kitalálója és szervezője. Többek között neves olasz költők verseit összeállítva hétről hétre műfordítói versenyt hirdetett. A versenyek győzteseit mindig az éppen jelenlévő közönség nyílt szavazással választotta ki. Az első három helyezett díja egy-egy összehengerített magas értékű papírpénz, nemzeti színű szalaggal átkötve, melyet személyesen az igazgató úr adott át a nyerteseknek.
Jómagam két alkalommal is elnyertem az első díjat. A díjazott fordításaimból közlök néhányat jelen összeállításban. Amerikai és kortárs ausztrál költők verseit is fordítottam, de ezeket nem versenyeztettem.
Giuseppe Ungaretti*
Reggel
Mattina
Végtelenséggel
hajnalodom
*Giuseppe Ungaretti (Alexandria, 1888. február 10. – Milánó, 1970. június 1.) olasz költő, író.
Umberto Saba*
A tövis
La dura spina
Vérzik a szívem,
mint bármely más szív.
A szerelmet ojtó tövist híven
viselem bárhová hív.
*Umberto Saba (Trieszt, Osztrák–Magyar Monarchia, 1883. március 9. – Gorizia, Olaszország, 1957. augusztus 26.) olasz író, költő.
Salvatore Quasimodo*
Villan az alkony fátyla
Ed è subito sera
A föld szívén mindenki árva,
felfűzve egy napsugárra:
villan az alkony fátyla.
*Salvatore Quasimodo (Modica, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) Nobel-díjas olasz költő, műfordító, kritikus.
Fordította: P. Papp Zoltán
Illusztráció: Portréhármas
Ezek is érdekelhetik!
Brian Evenson: A fiatalabbik testvér →
Pablo Neruda: XCIV (»Ha meghalok, élj túl engem roppant, tiszta erővel…«) →
Alain de Botton: SZERETETHIÁNY →
