június 11th, 2023 |
0Séd Imre haikui
•
Kedves Olvasó!
1943-ban születtem Budapesten a “nyóckerben”.
A szegénység utcagyerekeként alig nőttem fel és már neki is kellett rohannom a felnőtt életnek. De nem pattantam le! Sőt, azt hiszem, megkedveltettem magam.
Költői esetem érdekesnek mondható, de legalábbis rendhagyónak.
Polgári nevem: Scheithauer Imre.
„Ilyen névvel nem javasolt verselni, márpedig neked írnod kell!” – mondta a Ganz–MÁVAG fiatal könyvtárosa, Bella István, elsőkötetes költő 1966-ban – nekem, a Ganz–MÁVAG fiatal szakmunkásának, első verseimet olvasva a gyári újságban.
Javaslatára így lettem Séd Imre, az akkori Magyar Ifjúság című hetilap cikke szerint: „tehetséges munkásköltő”! Ezt a jelzőt nem kedveltem, de a kifejezni vágyás ereje verseltetett. Írtam, és közben tanultam. Munka mellett igyekeztem pótolni a családi szegénységünk sorompójával akadályozott nappali továbbtanulást. Műszaki alapom már volt, így ezen a vonalon haladtam felfelé. Szeretve a munkámat, egy fővárosi közműcégnél dolgoztam 42 évet, ebből az utolsó 25-öt felső vezetőként. A munkám háttérbe szorította a „költőt”. Egy-egy vers, dalszöveg kivételével (Török Ádámmal a Mininek) a tollam csak hivatali papírokon gördült. Egészen a nyugdíjig.
Akkor, azzal a fiatalon otthagyott lendülettel visszatért a „vers”, magához kéretve a haikut is! A toll mellé egy kamaszkorban áhított ecset is került. Írtam, festettem. Írok és festek! Képeim már több kiállításon szerepeltek, míg verseimet a Terebess: Magyar haiku költők online oldalát kivéve, ez idáig őrizgettem. Hiszem és így is élem meg: alkotónak, költőnek nincs kora!
Újrakezdő-haladó vagyok?
Talán!
Ítéljen a kedves OLVASÓ!
Séd Imre
•
Köszönjük Podonyi Hedvignek, hogy könyvnyi anyagból e haikucsokrot kiválasztotta, s a szerzővel egyetértésben most általunk olvasóinknak átnyújtja. (A szerkesztőség)
Késői dicsőség
Meg nem írt versek
sírjai fejemben. Ők
hal(l)hatatlanok.
Reggel, meztelenül
Tükör: Fej, nyak, törzs,
kéz, láb, meg…Két szem nézi.
De hol vagyok én?
Vigasz
A görbetükröt
szeretem. Amit mutat,
annál jobb vagyok.
Bosszú
Néha lopom a
napot. Nem csoda. Ő az
életem lopja.
Reciprok
Talpamra sár lép.
Helyén változtat ő is.
Egymást cipeljük.
Éjjel hazafelé
Vaksötét környék.
Lábammal földet érzek,
fejemmel eget.
Üresen
Szabadság: S z ó h é j !
Tartalmát kirágták, kik
bősz hirdetői.
Frakciózás
Csak árral úszva
képvisel vizet a hal.
A parton büdös.
Alternatíva
Ha nem születek
meg, nincs ez az egész. Most
olvashatnál mást.
Határozottan
Nem kutatom az
élet értelmét. Tudom,
hogy vagy van, vagy nincs.